Szőlő 'Regina de Vigneti' Vitis vinifera 'Regina de Vigneti'

Termék részletes leírása

Szőlő 'Regina de Vigneti' - valószínűleg magyar eredetű csemegeszőlő-fajta, amely a múltban főként Olaszországban terjedt el. Bogyói sárgásfehérek vagy aranylók, gömbölyűek vagy oválisak, feszes héjúak, húsuk kemény, roppanós, lédús, finom muskotályos aromával. Fürtjei nagyok, piramis vagy henger alakúak, tömegük mintegy 500–600 g. Korán érik, a szüret augusztus harmadik dekádja körül kezdődik, hűvösebb vidékeken valamivel később. A fajta érzékenyebb a gombás betegségekre, megfelelő megelőző védelem mellett azonban életerős növekedést és rendszeres termést biztosít. Igen erős növekedésű, ezért lugason vagy huzalos támrendszeren való nevelésre alkalmas. Akár 4 m magasra is megnő. Termése kiváló friss fogyasztásra, fürtjei azonban lévé vagy könnyű borrá is feldolgozhatók. Magasabb fekvésű területekre is alkalmas.

Termesztés: A szőlő napos, meleg és védett termőhelyen fejlődik a legjobban, ideális esetben déli fal vagy lejtő mellett, ahol elegendő fényt és meleget kap a fürtök beéréséhez. A talaj legyen jó vízáteresztő, homokos vályog vagy vályog, elegendő tápanyaggal és semleges vagy enyhén lúgos kémhatással. A kötött és tartósan vizenyős talajt nem viseli el. Ültetés előtt érdemes a talajt komposzttal vagy jól érett trágyával feljavítani. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakban fontos, később a szőlőnek elegendő a természetes csapadék. Tavasszal komposzttal vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágyával tápanyag-utánpótlást adunk a termőképesség és a vessző beérésének elősegítésére. Július végén klórmentes, mikroelemeket tartalmazó komplex műtrágyával trágyázunk. Minden évben metszés szükséges, amelyet kora tavasszal végzünk – eltávolítjuk a gyenge és felesleges vesszőket, és csak azokat a rügyeket hagyjuk meg, amelyekből a szőlőnek teremnie kell. A helyes metszéssel megőrizhető a tő életereje és a termés minősége. A fiatal csemeték fagy elleni védelme ajánlott.

A konténeres növények tavasztól őszig ültethetők, a szabadgyökerű csemeték tavasszal vagy ősszel, lombhullás után. Ültetéskor a csemetét néhány centiméterrel mélyebbre helyezzük, mint ahogyan a faiskolában nőtt, majd alaposan beöntözzük.

Szerző: Lucie | Revízió: 18.11. 2025