Szőlő 'Smugljanka Moldavská' Vitis vinifera 'Smugljanka Moldavská'

Termék részletes leírása

Szőlő 'Smugljanka Moldavská' - Moldovából származó csemegeszőlő-fajta, amelyet a Moldavszkij csornij × Pierrell fajták keresztezésével nemesítettek. Fürtjei nagyok, kúposak, tömegük körülbelül 300–600 g. A bogyók megnyúltak, sötétkékek vagy kékesfeketék, dús hamvas viaszréteggel és húsos, lédús bogyóhússal. A bogyóhús üdítő ízű, finom gyümölcsös karakterrel. A fajta későn érik, a szüret a körülményektől függően szeptember végétől októberig tart. Fagytűrése magas, akár –23 °C körüli hőmérsékletet is elvisel. A gyakori gombás betegségekkel szembeni ellenállósága is erős, különösen előnyös a peronoszpórával szembeni rezisztenciája. A bogyók elsősorban friss fogyasztásra valók, de tárolhatók is, megfelelő körülmények között egészen karácsonyig elállnak. A tőke a csemegeszőlőkre jellemző magasságúra nő, és metszés után stabil termést ad.

Termesztés: A szőlő napos, meleg, védett termőhelyen fejlődik a legjobban, ideálisan déli fal mellett vagy déli lejtőn, ahol elegendő fényt és hőt kap a fürtök beéréséhez. A talaj legyen jó vízáteresztő, homokos vályog vagy vályog, megfelelő tápanyagtartalmú, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású. A kötött és tartósan vizes talajt nem tűri. Ültetés előtt ajánlott a talajt komposzttal vagy jól érett trágyával dúsítani. Az öntözés főleg az ültetés utáni első években és aszály idején fontos, később a szőlőnek elegendő a természetes csapadék. Tavasszal komposzttal vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágyával tápanyagot pótolunk a termőképesség és a vessző beérésének támogatására. Július végén klórmentes, mikroelemeket tartalmazó komplex műtrágyával trágyázunk. Évente szükséges a metszés, amelyet kora tavasszal végzünk: eltávolítjuk a gyenge és felesleges hajtásokat, és csak azokat a rügyeket hagyjuk meg, amelyekből a szőlőnek teremnie kell. A helyes metszéssel megőrizhető a tőke életereje és a termés minősége. A fiatal csemetéket ajánlott védeni a fagyoktól.

A konténeres növények tavasztól őszig ültethetők, a szabadgyökerű csemeték tavasszal vagy ősszel, lombhullás után. Ültetéskor a csemetét néhány centiméterrel mélyebbre helyezzük, mint ahogy a faiskolában nőtt, majd alaposan beöntözzük.

Szerző: Lucie | Revízió: 20.11. 2025