Szurokszegfű 'Lollipop Pink' Lychnis viscaria 'Lollipop Pink'

Termék részletes leírása

Szurokszegfű 'Lollipop Pink' - a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozik, a természetben Európa és Nyugat-Oroszország nyílt rétjein, homokos hátain, erdőszélein és köves lejtőin él. A fajta PBR nemesítői jogvédelem alatt áll, a Seoha Plant Breeding Institute nemesítési programjában született, licencét a Plantipp kezeli. Szabályos, kompakt tövet nevel, amely virágzáskor általában 25–30 cm magas és 25–35 cm széles. Keskeny, lándzsás levelei sötétzöldek, a tőlevélrózsában szinte fűszerű hatást keltenek. A szárak a szárcsomóknál feltűnően ragacsosak, ami a faj jellegzetes bélyege, és természetes akadályt jelent a mászó rovarokkal szemben. Májustól egészen nyárig a szárak csúcsán gömb alakú virágzatok jelennek meg, amelyekben az apró, élénk rózsaszín, világosabb porzójú virágok „nyalóka” formába rendeződnek. A virág nem rendelkezik kifejezett illattal, ellenben nektárt kínál a beporzóknak, a méheknek és a lepkéknek, és apró vágott virágként is kiváló a vidékies csokrokba. Természetközeli ültetésekben, száraz kőfalakon, kavicsos ágyásokban, előkertekben és alacsony szegélyként is megállja a helyét. Kompozícióban jól illeszkedik a kakukkfüvekhez, csenkeszekhez, zsályákhoz, macskamentához, alacsony varjúhájakhoz és a tavaszi hagymás növényekhez, amelyeket elvirágzásuk után friss lombjával takar el. Kompakt mérete miatt teraszokon és erkélyeken, edényben nevelve is ideális.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, de a világos félárnyékot is elviseli, ideális számára a meleg mikroklíma és a szélvédett hely, ahol a szárak jobban megtartják a virágzatot. A legmegfelelőbb a könnyebb vagy középkötött, nagyon jó vízáteresztő, homokos vályog vagy kavicsos talaj jó vízelvezetéssel, nehéz agyagtalajon a szerkezetet kaviccsal vagy homokkal javítják, és az ültetést kissé megemelik. Az ajánlott pH nagyjából 6,0–7,8. Az öntözés főként ültetés után fontos, begyökeresedés után jól látható a szárazságtűrése, a tartós téli pangó víz azonban növeli a gyökérnyaki rothadás és a kifagyás kockázatát. A trágyázás mérsékelt, tavasszal általában elegendő egy vékony réteg komposzt vagy lassan ható szerves trágya, a túlzott nitrogén puhább növekedést és megdőlést okoz. A fő virágzás után gyakran eltávolítják az elnyílt szárakat, ezzel serkentik az újabb bimbók képződését és megőrzik a tő kompakt formáját, ősszel alacsony levélrózsa marad. A kavicsmulcs csökkenti a gyomosodást, és szárazabban tartja a gyökérnyakat. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők. Jó vízáteresztő talajban a kifejlett tövek kb. -30 és -34 °C között fagytűrők, a fiatal ültetések fagyban érzékenyebbek lehetnek. Edényes termesztésnél elengedhetetlen a drénréteg és a földlabda téli védelme az átfagyás ellen. Az ajánlott ültetési távolság a fajta növekedésétől függően 25–35 cm, zárt hatáshoz négyzetméterenként nagyjából 6–15 növénnyel számolnak. A betegségek közül kiszáradáskor és túl sűrű állomány esetén lisztharmat jelentkezhet, a kártevők közül a fiatal hajtásokon levéltetű, kivételesen hűvös és nedves tavaszon csigák, kezdőknek leginkább a jó vízáteresztő közeg és a jól szellőző termőhely segít.

Szerző: Kristýna | Revízió: 02.02. 2026