Tavi káka Scirpus lacustris

Termék részletes leírása

Tavi káka - a palkafélék családjába tartozó évelő vízi és parti növény, amely természetes állapotban Európában, Ázsia nagy részén és helyenként Afrikában fordul elő. Magyarországon szórványosan, a síkságoktól a középhegységi tájakig nő álló- és lassan folyó vizek partján, nádasokban, vízállásos mélyedésekben, halastavaknál, holtágakban és vizes élőhelyeken. Erős, kúszó rizómákat fejleszt, amelyekből felálló, üreges vagy szivacsos béllel kitöltött, sötétzöld szárak nőnek. Ezek általában 1,5–2,5 m magasak, tápanyagban gazdag termőhelyen akár 3 m körüliek is lehetnek. Levelei a tőnél levélhüvellyé redukálódtak, így fő díszértékét a tiszta, függőleges szárak adják. Júniustól szeptemberig a szárak felső részén laza, barnászöld–csokoládébarna virágzatok jelennek meg. Virága nem feltűnő, de erős függőleges struktúrát, a szélben hullámzó mozgást és természetes hátteret ad a vízfelületnek. Értékes növény természetes kerti tavakba, nagyobb kerti medencékbe, vízállásos mélyedésekbe és vizes élőhelyek telepítéséhez, ahol búvóhelyet nyújt rovaroknak, kétéltűeknek és madaraknak. Kompozícióban jól kiegészíti a mocsári nőszirom, a mocsári gólyahír, a virágkáka, a kálmos, a kisebb termetű gyékények és a sások.

Termesztés: Tartósan nedves vagy vízzel borított termőhelyet igényel. Teljes napon fejlődik a legjobban, enyhe félárnyékot is elvisel, ott azonban a szárak ritkábbak. Iszapos partra, nehezebb, agyagos talajba vagy agyagos földdel töltött vízinövény-kosárba ültetik. A víz körülbelül 10–40 cm magasan boríthatja a gyökérnyakat, természetes vizekben a vízszint ingadozását is elviseli. Kisebb kerti tavakban és főleg fóliás medencékben szilárd edénnyel kell korlátozni a terjedését, mert erőteljes rizómái túlságosan agresszívek lehetnek, és a puha fóliát megsérthetik. A pH-t széles tartományban tűri, körülbelül 5,5–8,0 között, legjobban tápanyagban gazdagabb vízben vagy iszapban fejlődik. Ültetése áprilistól szeptemberig lehetséges, legjobb tavasszal, hogy a növény télig begyökeresedjen. Gyors záródáshoz 3–5 db/m² szükséges, nagyobb természetes telepítésekben 1–3 db/m² is elegendő. Ápolása a régi, száraz szárak eltávolításából áll ősszel vagy kora tavasszal, közvetlenül a vízfelszín vagy az iszap felett. A tövek tőosztását tavasszal végezzük, ha az állomány túlságosan besűrűsödik. Trágyázása általában nem szükséges, a tápanyagtöbblet buja növekedést és a víz zavarosodását okozza. Teljesen fagytűrő, körülbelül −30 °C-ig, ha a rizómák vízben vagy nedves közegben maradnak. Betegségek és kártevők alig jelentkeznek, gondot főként a túlburjánzás és a gyengébb vízinövényekkel szembeni versengés okozhat. Természetközeli vizekben segít mérsékelni a part erózióját, kis területen azonban életerejét mindig a gyökerek korlátozásával kell kordában tartani.

Szerző: Kristýna | Revízió: 24.06. 2026