Tellmann-lonc Lonicera x tellmanniana

Termék részletes leírása

Tellmann-lonc - igen dekoratív kúszó lonc, amely feltűnő aranyos-narancssárga, csöves virágairól és erőteljes növekedéséről ismert. A legkedveltebb díszloncok közé tartozik, mert igénytelen, hosszú életű, és kevésbé kedvező körülmények között is megbízhatóan virágzik. Erőteljesen növő kúszónövény, amely 4–6 méter magasra nő, a körülményektől függően magasabbra is. Hajtásai erősek, hosszúak, és a támasz köré csavarodnak, ezért pergolát, rácsot, kerítést vagy más szerkezetet igényelnek. Levelei világos- vagy középzöldek, tojásdadok, fonákjuk világosabb, sűrű lombfalat alkotnak. Fő díszét a májustól júniusig nyíló virágok adják. Ezek hosszúak, csövesek, sárgák vagy mély narancssárgák, néha enyhe rezes árnyalattal. A virágok finoman illatoznak, és sok méhet és lepkét vonzanak. Elnyílás után apró, narancssárga bogyók képződnek, amelyek ugyan nem ehetők, de díszítő hatásúak. Teljesen fagytűrő, és jól ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. Pergolákhoz, kapukhoz, kerítésekhez, lugasokhoz, idős fák befuttatására, és mindenhová ajánlott, ahol gyorsan kell zöld, virágzó falat kialakítani. Különösen természetközeli és romantikus ültetésekben mutat jól.

Termesztés: Teljes napon vagy enyhe félárnyékban fejlődik a legjobban. Napos termőhelyen virágzik a legdúsabban, de a részleges árnyékot is jól tűri. A nedves, humuszos, jó vízáteresztő talajt kedveli, de alkalmazkodó, és a szokásos kerti körülményekkel is megbirkózik. Az ideális kémhatás enyhén savanyú vagy semleges, pH 6,0–7,0. Nem tűri a tartósan vizenyős helyeket, amelyek gyökérrothadást okozhatnak. A mulcs segít hűvösen és egyenletesen nedvesen tartani a talajt. Az öntözés főleg az ültetést követő első években fontos, később a lonc viszonylag jól tűri a szárazságot. A forró időszakokban azonban meghálálja a kiegészítő öntözést, ami meghosszabbítja és támogatja a virágzást. Mérsékelt trágyázás elegendő, tavasszal komposzt vagy szerves trágya. A túlzott nitrogénadagolás a virágzás rovására túl erős növekedést okozhat. Teljesen fagytűrő, általában –25 °C-ig, így a hazai, közép-európai éghajlatra kiválóan alkalmas. A betegségekkel és a kártevőkkel szemben is kiválóan ellenálló, csak kivételesen jelenhet meg lisztharmat vagy levéltetű, többnyire túlsűrűsödött állományban vagy tartós szárazság idején. A metszés nem bonyolult, általában elvirágzás után végezzük, ilyenkor eltávolítjuk az elöregedett vagy túlnőtt hajtásokat, és alakítjuk a növényt. Ha erősebb ifjítás szükséges, kora tavasszal is elvégezhető, mert a lonc jól regenerálódik. Életerejének köszönhetően az erősebb beavatkozások után is gyorsan újra kihajt.

Szerző: Kamila | Revízió: 4.12. 2025