Terülő kőmag 'Heavenly Blue' Lithodora diffusa 'Heavenly Blue'

Termék részletes leírása

Terülő kőmag 'Heavenly Blue' - az érdeslevelűek családjába tartozik, a természetben köves lejtőkön, bozótosokban és világos erdők szegélyén él Délnyugat-Európától a Földközi-tenger vidékén át Törökországig és Észak-Afrikáig. A 'Heavenly Blue' fajta alacsony, kúszó félcserje természetesen lecsüngő hajtásokkal, amely nagyjából 10–20 cm magas, idővel 50–70 cm széles, sűrű párnákat alkot. Keskeny, lándzsás levelei bőrneműek, finoman szőrösek, sötétzöldek, fonákjuk szürkészöld. Magyarországon enyhe teleken lombozata gyakran részben örökzöld marad, nyílt és szeles fekvésben visszafagyhat, tavasszal azonban újra kihajt. Április végétől júniusig a lombozat felett ötszirmú, tölcsér alakú, mintegy 1–2 cm átmérőjű, világoskék virágok nyílnak, a torokban finom kontraszttal. A fő virágzási hullám a tárnicsokra emlékeztet, kedvező körülmények között egyes virágok nyáron is megjelennek. A növény méhcsalogató, jól mutat talajtakaróként a kövek között, magaságyások szegélyén, valamint vályúkban és edényekben, ahol áthajolhat a peremen. Színben jól társítható fehér tatárvirágokkal, ternyékkel, varjúhájakkal, alacsony szegfűkkel, kisebb csarabokkal és finom díszfüvekkel. Alacsony növekedése és kúszó habitusa ideális választássá teszi ágyásszegélyekbe, sziklakertekbe, alacsony falak és útszegélyek díszítésére.

Termesztés:  A terülő kőmag számára hazai viszonyok között teljes napos helyet választanak, melegebb városi kertekben és déli lejtőkön a déli órákban enyhe félárnyék is megfelelő, hogy a levelek nyáron ne szenvedjenek perzseléstől. Döntő a jó vízáteresztő, humuszos, mészmentes, nagyjából 4,5–6,5 pH-jú talaj, ideálisan kiemelt helyen, támfalak réseiben vagy jó vízelvezetésű sziklakertben. Kötöttebb talajban beválik a durva homok és apró kavics bekeverése, illetve a magaságyásba ültetés. Az öntözést főként ültetés után és az első nyáron kell egyenletesen tartani, később a növény elviseli a rövidebb szárazságot, a tartós kiszáradás azonban visszafogja a bimbóképzést. Mérsékelt trágyázás felel meg neki, például tavasszal komposzttal vagy savanyú talajt kedvelő növényeknek való trágyával, a nitrogén-túltrágyázás ritkább növekedést okoz. Virágzás után csak a hajtások enyhe visszavágása ajánlott a bokrosodás érdekében. Edényben savanyú közegben nevelhető, az edény legyen vízelvezető nyílásokkal és drénréteggel ellátva, télen óvni kell a tartós átázástól. Az ültetés általában márciustól októberig történik, a 35–40 cm-es tőtávolság négyzetméterenként mintegy 6–8 növénynek felel meg. Fagytűrését nagyjából -23 °C-ig adják meg, a gyakorlatban azonban a téli nedvesség a döntő, ezért hidegebb vidékeken száraz téli takarás tűlevélből, fenyőgallyból vagy kavicsból, valamint jó vízelvezetés ajánlott. A betegségek közül palántadőlés, túlnedvesedéskor gyökérrothadás léphet fel, a kártevők közül időnként levéltetű. 

Szerző: Kristýna | Revízió: 02.02. 2026