Tollborzfű Pennisetum alopecuroides

Termék részletes leírása

Tollborzfű - Kelet-Ázsiából származó évelő díszfű, ahol napos réteken és lejtőkön nő. A kertben sűrű, szökőkútszerűen szétboruló bokrokat fejleszt, amelyek lombja általában 60–80 cm, virágzáskor körülbelül 80–110 cm magasra nő, szélessége 60–90 cm körüli. Keskeny, szálas levelei közép- vagy sötétzöldek, ősszel sárga vagy szalmabarna árnyalatúvá színeződnek, a száraz bokor pedig egészen kora tavaszig díszít. Nyár végétől, többnyire augusztustól októberig a levelek fölé erős virágszárak emelkednek puha, 6–15 cm hosszú, rókafarokra emlékeztető füzéres virágzatokkal. Nyíláskor zöldes vagy krémszínű, néha enyhén rózsásbarna árnyalatúak, éréskor sárgásbarnává válnak. A virágzatok télen is a növényen maradnak, ilyenkor megfogják a zúzmarát és a havat, és finom szerkezetet adnak az ültetésnek. A tollborzfű szoliterként utak és teraszok mellett is érvényesül, nagyobb számban kerítések mentén puha, áttetsző sávokat alkot, vegyes évelőágyásokban pedig visszafogott, de erősen texturált hátteret ad a kasvirágoknak, kúpvirágoknak, őszirózsáknak és varjúhájaknak. Más díszfüvekkel, például virágosnádakkal vagy sédbúzákkal is jól társítható, teraszon nagyobb edényekben egész idényben díszít.

Termesztés: Hazai viszonyok között a fagytűrő díszfüvek közé tartozik, amelyek jó vízáteresztő talajban körülbelül −20 °C-ig bírják a lehűlést. Magasabb, szeles fekvésben előnyös a téli takarás és a védett termőhely. Legjobban teljes napon fejlődik, rövid ideig az enyhe félárnyékot is elviseli, ott azonban kevesebb virágzatot hozhat. A talaj legyen közepesen kötött vagy könnyebb, humuszos, jó vízáteresztő és az idény során mérsékelten nedves, tartós túlnedvesedés nélkül. A konténeres növényeket márciustól októberig ültetjük, egymástól körülbelül 40–60 cm-re. Felületi telepítésnél a kívánt sűrűségtől függően négyzetméterenként 3–5 növénnyel számolunk. Begyökeresedés után a rövid szárazságot is elviseli, forró nyarakon azonban meghálálja a kiegészítő öntözést. A tenyészidőben elegendő tavasszal komposztot adni vagy egyszer lassan oldódó műtrágyát alkalmazni, a tápanyagtöbblet puhább, könnyebben megdőlő szárakat eredményez. A föld feletti részeket télre meghagyjuk, és kora tavasszal a száraz szárakat a talajfelszín fölött körülbelül 10–15 cm-re visszavágjuk, ami elősegíti a bokor tömör megújulását. A növény betegségekkel és kártevőkkel szemben általában ellenálló, a problémák rendszerint a szélsőséges szárazsággal vagy a gyökerek túlnedvesedésével függenek össze. Edényes nevelésnél előnyös a drénréteg és a minőségi, jó vízáteresztő ültetőközeg.

Szerző: Nikol | Revízió: 2.12.2025