Törékeny fűz 'Sphaerica' Salix fragilis 'Sphaerica'

Termék részletes leírása

Salix fragilis 'Sphaerica' - a törékeny fűnyár kefés változatának ez a rendkívül vonzó és formájukban stabil kultivárja ideális választás azoknak, akik tökéletesen szabályos, gömb alakú koronával rendelkező fát keresnek, folyamatos alakítás és metszés nélkül. Különlegességét specifikus, nagyon kompakt növekedése jellemzi. Felnőtt állapotában 4 és 6 méter közötti magasságot ér el, hasonló koronaszélességgel. Közepesen intenzíven nő, és természetes módon egy nagyon sűrű, dús, félgömb alakú vagy tiszta gömb alakú lombkoronát fejleszt, amely gyakran egészen a földig ér, hacsak a fát nem magas törzsre oltják. Ennek a kultivárnak a fő díszértéke a sűrű és friss lombkoronája. A levelek váltakozóak, szűkán elliptikusak, 10 és 15 cm hosszúak, és finoman fűrészes szélűek. Rügyzési időszakban élénkzöld színűek, ami nyáron telített, fényes borsózöldre változik a levél felső oldalán, míg a levél fonkja matt, kissé szürkés árnyalatú. Áprilisban és májusban, a levelek rügyezésével egyidejűleg a fát hosszú, felálló, sárgazöld nyírkák díszítik, amelyek fontos táplálékforrást jelentenek a méhek számára. Ősszel a levelek tiszta sárga színekbe borulnak. A hajtások és ágak fiatalon simák, olívzöldtől sárgásbarnaig terjedő színűek, és a napfényben gyönyörűn csillognak. Ahogy ennek a fajnak jellemző, az ágak a levélhónaljban viszonylag törékenyek (innen ered a fajneve), azonban a 'Sphaerica' kultivár kompakt és sűrű koronája miatt nem alakul ki olyan könnyen a szél okozta törés, mint az eredeti vadfaj esetén. Kiváló választás határozott építészeti szoliterként közepes és kisebb kertekbe, vidéki területekre, vagy látványos elemként vizes területek, patakok és tavak mellé, ahol nagyon természetesen hat. Százszázalékosan fagytűrő (–30 °C-ig) és kiválóan bírja a városi szennyezettséget.

Termesztés: Nyitott, teljes napfényű vagy enyhén félárnyékos helyet igényel. Számos helyre van szüksége, mivel természetes módon egy hatalmas fává nő széles, terülő koronával. Az ideális talajtípus a mély, nehezebb, agyagos vagy vályogos, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savas pH-értékű föld. A növény rendkívül alkalmazkodó, és mint kevés fás szárú növény, hosszú idejű pangoló vizet, magas talajvízszintet vagy rendszeres tavaszi árvizeket is tolerál. Szegényebb, homokos alluvial talajokon is képes növekedni, amennyiben a gyökerek állandó vízhez férnek; csak a száraz, köves és magas fekvésű helyeket nem tűri. Vízközött talajon, víznyomlók közelében az öntözés nem szükséges. A talajvíz elérhetetlensége esetén ültetésnél az első években nagyon bőséges és rendszeres öntözést igényel, míg a kifejlett fa is hálás a kiegészítő öntözésért száraz években, különben leheti a leveleit. A szokāsos kerti vagy tájképi talajban a műtrágyázás nem szükséges. A törékeny fűnyár a metszést és formázást kiválóan tolerálja, és rendkívüli regenerációs képességgel rendelkezik. A nevelőmetszést kora tavasszal (február–március) végizzük, ekkor eltávolíthatók a nem megfelelő irányba növő ágak, vagy a fát úgy lehet visszavágni, hogy úgynevezett „fejet” kapjon (pollardozás), ami a sűrű, hosszú hajtások növekedését serkenti. Tájképi ültetésnél legalább 6–8 méter távolságot javasolunk a többi fától, és soha ne ültessük mérnöki hálózatok, csatornák vagy házalapok közelébe, mivel agresszív és terjeszkedő gyökérrendszere a nedvesség után törvényesen behatol ezekbe. A nálunk tapasztalt körülmények között teljesen télálló (–30 °C-ig) és tökéletesen alkalmazkodott a közép-európai éghajlathoz, így téli védelmet nem igényel. Nagyon egyszerűen szaporítható fás dugványokkal (ágdarabokkal), amelyeket kora tavasszal elég közvetlenül a nedves földbe szúrni.

Szerző: Lucie | Revízió: 03.06.2026