Tövises lepényfa 'Rubylace' Gleditsia triacanthos 'Rubylace'

Termék részletes leírása

Tövises lepényfa 'Rubylace' - a 'Rubylace' tövis nélküli szelekció finom, légies koronával, amely átengedi a fényt, és világos árnyékot ad. Általában 6–8 m magasra és 4–5 m szélesre nő. Levelei párosan szárnyaltak vagy kétszeresen szárnyaltak, az egyes levélkék kb. 2 cm-esek, így az egész fa könnyed, csipkeszerű hatást kelt. Április–májusban rubinbarna vagy borvörös árnyalatban hajt, nyáron bronzos zöldre, majd zöldre vált. Május–júniusban apró, sárgászöld virágfürtök jelennek meg. Inkább feltűnés nélküliek, a beporzók számára mégis értékesek. Ennél a fajtánál termés általában nem képződik, így a hüvelyek lehullásával sem kell számolni. Kérge szürke, sekélyen repedezett. Kisebb kertekbe magányos fának, fasorokba és városi zöldfelületekre egyaránt alkalmas, ahol szépen kiemelkedik az évelőágyások és díszfüvek fölé. Ősszel lombja gyakran sárga vagy meleg bronzos tónusúra színeződik, és lehullva sem terheli sűrű avarral az ágyást.

A tövises lepényfa Észak-Amerika keleti részéről származik. Jellegzetesek a sok apró levélkéből összetett levelei, amelyek könnyed, finom árnyékot adnak. Kifejezett, építészeti hatású formája van karcsú ágakkal, koronája gyakran laza és szabálytalan. Törzsét és ágait éles, elágazó tövisek borítják, ezért a kertépítésben a tövis nélküli fajtákat részesítik előnyben. Virágzáskor élénksárga virágai vonzzák a tekintetet. Aprók ugyan, de a méhek számára vonzók. Termése akár 45 cm hosszúra megnövő barna hüvely. Félhold alakú, enyhén csavarodott, színe a sárgászöldből fokozatosan barnásvörösre változik, és télen is a fán marad. A lepényfák a teljes napot és a jó vízáteresztő talajt kedvelik, ugyanakkor sokféle körülményt elviselnek, a burkolt felületeket is. Jól tűrik a szárazságot és a városi környezetet, ezért kedveltek a városi parkokban és fasorokban. Mivel képesek megkötni a légköri nitrogént, a szegény, köves talajokon is gyorsan nőnek. Parkokban és kertekben díszfaként ültetik, és Magyarországon is könnyen alkalmazkodik, főleg a melegebb területeken. Vonzó megjelenésüknek és ellenálló képességüknek köszönhetően a lepényfákat gyakran ültetik magányos faként vagy csoportosan, gazdagítva a parkokat, kerteket és nagyobb zöldfelületeket. Árnyékot adó képességük miatt a tájépítészetben dekoratív elemként is alkalmazzák őket.

Termesztés: Termesztéséhez a teljes napos fekvés a legalkalmasabb, ahol a lomb színe a legintenzívebb, félárnyékban a szín kevésbé kifejezett. A talaj lehet vályogos vagy homokos, de jó vízáteresztő legyen. A szegényebb és meszes közegeket is elviseli, az optimális pH kb. 6,5–8,0. A fákat tavasszal, március és április között vagy ősszel, októberben ültetjük, ajánlott tőtávolságuk 6–8 m. Ültetés után az első két tenyészidőszakban rendszeres öntözés ajánlott, begyökeresedés után a lepényfa igen jól tűri a szárazságot. Trágyázásra általában nincs szükség, elegendő a természetesen termékeny talaj. A metszés fiatal korban a koronanevelésre, később a száraz vagy sérült ágak eltávolítására szorítkozik. Május–júniusban virágzik. A kifejlett fák kb. -30 °C-ig fagytűrők, a fiatal növények a fagyot általában károsodás nélkül átvészelik. Betegségek és kártevők csak kivételesen jelentkeznek, a fajta hazai viszonyok között hosszú távon stabilnak és ellenállónak számít.

Szerző: Nikol | Revízió: 12.2. 2026