Tüdőfű 'Moonshine' Pulmonaria 'Moonshine'

Termék részletes leírása

Tüdőfű 'Moonshine' - a nemzetség egyik legelegánsabb fajtája, amelyet kifejezetten ezüstös lombozatáért szelektáltak, és amely a tavaszi kertben szinte világító hatást kelt. Ez az érdeslevelűfélék családjába tartozó évelő sűrűn ezüstösen foltos leveleivel tűnik ki, amelyek a holdfény vízfelszínen tükröződő csillogására emlékeztetnek, innen ered költői neve is. Levelei lándzsás-tojásdadok, díszértéküket az egész tenyészidőszakban megőrzik, ami jelentős előny az alapfajokkal szemben, amelyek lombja forró nyáron idő előtt sárgulhat. A virágok kora tavasszal, általában márciustól májusig jelennek meg sűrű csúcsi virágzatokban. Egyedülálló biológiai képességük, hogy a beporzás során gyengéd rózsaszínből mélykékre változtatják színüket, lenyűgöző jelenség, amely minden kertész számára nagy esztétikai értéket képvisel. A kifejlett növény 25–30 cm magas és mintegy 45 cm széles, így sűrű, kompakt szőnyegeket alkot, amelyek ideálisak ágyások szegélyezésére vagy aljnövényzetként lombhullató fásszárúak alá. A 'Moonshine' harmonikusan kiegészíti a korán virágzó hagymás növényeket, például a hóvirágot, a tőzikét vagy a nárciszokat, velük együtt magával ragadó tavaszi kompozíciókat alkot. Magas díszértéke mellett ez az évelő a beporzók, különösen a magányos méhek és a poszméhek fontos korai táplálékforrása, amelyek rögtön a tél után keresik fel nektárjáért, amikor a természetben még kevés a táplálék. 

Termesztés: A félárnyékos és árnyékos fekvés válik be, naposabb hely csak elegendő talajnedvesség és hűvösebb mikroklíma esetén jöhet szóba. Humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talaj ajánlott, amely nyáron is egyenletesen nedves marad, az ajánlott pH nagyjából 6,0–7,5. Hazai viszonyok között tavasszal vagy ősszel ültetik, a konténeres növényeket általában márciustól októberig. Az öntözés virágzás után és a forró hetekben a legfontosabb, amikor a kiszáradás elősegíti a lisztharmat megjelenését. Megelőzésként lazább ültetési távolság és lombkomposztból vagy komposztból készült talajtakarás ajánlott, amely mérsékli a hőmérséklet-ingadozást és a kiszáradást. Virágzás után az elnyílt virágszárak eltávolíthatók, a levelek minőségének romlása esetén az állomány rendszerint gyorsan megújul új lombbal. A tövek tőosztása virágzás után vagy ősszel végezhető, nagyjából 3–5 évente. A kifejlett tövek hazai viszonyok között megbízhatóan fagytűrők, körülbelül -28 °C-ig, edényben fontos a földlabda téli kiszáradásának megakadályozása. Talajtakaró hatáshoz 30–35 cm-es ültetési távolság javasolt, vagyis négyzetméterenként körülbelül 8–11 növény.

Szerző: Nikol | Revízió: 11.6. 2026