Tűzeső 'Kassandra' Heuchera 'Kassandra'

Termék részletes leírása

Tűzeső 'Kassandra' - a H. villosa körébe tartozó kultivár, amelyet Franciaországban, Hantay községben szelektált Thierry és Sandrine Delabroye nemesítő, és szerepel az európai fajtaoltalmi adatbázisokban. Származása 'Caramel' × 'Mocha' keresztezésként ismert, ami megmagyarázza a levél meleg tónusát és egyben a nyári hőséggel szembeni jó tűrőképességét. A növény széles, párnaszerű tövet nevel. Levelei igen nagyok, 5–7 sekélyen karéjosak, enyhén hullámosak, aranyos limezöld színűek, hangsúlyos barnásvörös–borvörös erezettel és sötétebb közepű foltokkal, a levéllemez általában 15–20 cm-es. Színe tavasszal a legélénkebb, nyáron melegebb sárgászöld felé tolódik, lehűléskor pedig a rajzolata sötétebbé válik. Lombja 20–25 cm magas, és fokozatosan 50–60 cm szélesre terebélyesedik. Júniustól augusztusig 50–60 cm-es virágszárakon apró, krémfehér, harang alakú virágokból álló légies bugák jelennek meg, amelyek nem rendelkeznek jellegzetes illattal, nektárt és virágport kínálnak, vágott virágként pedig finom hatásúak. Kiültetésekben „fényfoltként a fakoronák alatt” érvényesül a sötét levelű tűzesők, árnyékliliomok, kaukázusi nefelejcsek és páfrányok között, jól kapcsolódik a tavaszi hagymás növényekhez is, amelyek visszahúzódó lombját később eltakarja a levélrózsa. Enyhe télen részben örökzöld vagy félig lombhullató, így a tő a fő szezonon kívül is megőrzi szerkezetét.

Termesztés: A tűzesők félárnyékban vagy enyhe árnyékban fejlődnek jól, a reggeli vagy késő délutáni napot jobban viselik, mint a tűző napot. Legmegfelelőbb számukra a humuszos, jó vízáteresztő, kiegyenlített nedvességű talaj, kb. 6–7 pH-val és télen jó vízelvezetéssel, mivel a pangó víz gyakrabban okoz pusztulást, mint a fagy. Az öntözésre főként az ültetést követő első évben kell ügyelni, később a növények általában elviselik a rövid szárazságot, ha a talaj mulccsal takart. Az ültetés márciustól októberig végezhető, a legjobb eredmény tavasszal vagy kora ősszel érhető el. Ágyásban 35–40 cm-es tőtávolság ajánlott, ami nagyjából 7–9 növénynek felel meg négyzetméterenként, tömör szegélyekhez sűrűbb ültetés alkalmazható. Tavasszal a sérült leveleket eltávolítják, és vékony réteg komposztot vagy lombkomposztot pótolnak, az ásványi tápanyag-utánpótlás inkább mérsékelt legyen, hogy a tő tömör maradjon és a levelek színe szép legyen. 3–4 év után célszerű a tövet szétosztani vagy földdel feltölteni, mivel a tűzesők fokozatosan kiemelkedhetnek az ágyás szintje fölé. Edényben fontos a vízelvezető réteg és a rendszeres, mértékletes tápanyagellátás, télen a gyökérlabdát óvni kell az átfagyástól és a túlzott nedvességtől. A beállt tövek fagytűrése hazai viszonyok között kb. -26 °C. A kártevők közül csigák és ormányosbogarak (Otiorhynchus) jelenhetnek meg, a betegségek közül tartósan nedves időben levélfoltosság, a megelőzés a jó légmozgás és a túlöntözés elkerülése.

Szerző: Nikol | Revízió: 27.1. 2026