Ujjas juhar 'Geisha Gone Wild' Acer palmatum 'Geisha Gone Wild'

Termék részletes leírása

Ujjas juhar 'Geisha Gone Wild' - lombhullató, tarka levelű fajta, amely a 'Geisha' fajta mutációjaként jött létre. Az oregoni Buchholz Nursery faiskola szelektálta és vezette be a termesztésbe a Flora Wonder kollekció részeként, a 21. század elején. Az alapfaj Japánból és Kelet-Ázsia más területeiről származik, ahol elsősorban világos erdőkben és hegyvidékeken nő. A 'Geisha Gone Wild' sűrűn elágazó, felálló vagy szélesen boltozatos koronát nevel, évente körülbelül 15–30 cm-t nő. Hazai viszonyok között idősebb növényeknél nagyjából 2–3 m magassággal és 1,5–2,5 m szélességgel lehet számolni. Tenyeres levelei 5–7 karéjúak, szélük hullámos, méretük általában 6–10 cm. Kihajtáskor a sötétbíbortól a rózsaszínig terjedő színt krémszínű szegély és szabálytalan foltok kísérik. Nyáron több zöld és krémszín jelenik meg, az új hajtások azonban ismét rózsaszín árnyalatokat hozhatnak. Őszi színe narancssárgába, vörösbe vagy bíborba hajlik. Áprilisban és májusban a levelek között apró, vörösesibolyás virágok nyílnak, ezeket a jellegzetes szárnyas ikerlependékek követik. A fajta kiválóan érvényesül szoliterként, japánkertekben, kerti tavak mellett, előkertekben vagy rododendronokkal, árnyékliliomokkal, páfrányokkal és sötét tűlevelűekkel társítva. Lassabb növekedésének köszönhetően nagyobb edényekbe is alkalmas.

Ujjas juhar - az ujjas juhar alapfaja, amelyet egyedi formájú és élénk színű leveleiért ültetnek előszeretettel. Varázsuk már tavasszal megmutatkozik, és csak a lombhullással ér véget. Hazai viszonyok között az ujjas juhar lassabban nő, 3-4 m magasra és hasonló szélesre fejlődik, így széles, szétterülő cserjévé vagy alacsonyabb fává válik. Ezeknek a fáknak és cserjéknek a levelei a fő díszei. Bőségesen fejlődnek, és jellegzetesen mélyen bemetszettek. Egész szezonban rendkívül mutatósak, színeik azonban ősszel a legpompásabbak, amikor sárga, ragyogó narancs, bíbor és vörös árnyalatok keverékébe öltöznek. A kellően világos termőhely biztosítja a legintenzívebb színeket. Ma a világon számos fajtája létezik, amelyek lombszínben, termetben vagy levélformában különböznek, bármelyiket választjuk is azonban, a kert kedvelt és figyelemfelkeltő eleme lesz. 

Termesztés: Félárnyékban fejlődik a legjobban, ahol elegendő fényt kap a lombszín kialakulásához, de nincs kitéve egész napos erős napsütésnek, amely a levelek perzselődését okozhatja. A reggeli napfény és a délutáni árnyék ideális kombináció. Nedves, de jó vízáteresztő, humuszos talajt igényel, ideálisan enyhén savanyú vagy semleges kémhatásút, 5,5–6,8 pH között. A nehéz agyagtalaj és a tartósan nedves hely nem kedvez neki, mert gyökérrothadáshoz vezethet. A fenyőkéregből, faaprítékból vagy lombkomposztból készült talajtakarás segít egyenletes nedvességet fenntartani, és egyúttal a talaj savanyúságát is elősegíti. Az öntözés legyen rendszeres, különösen forró nyáron és fiatal növényeknél, de túlöntözés nélkül. A juhar érzékeny a szárazság és az azt követő túlöntözés váltakozására, ezért a legjobb, ha a talaj folyamatosan enyhén nedves. A trágyázást mértékkel, tavasszal végezzük, legjobb komposzttal vagy savanyú talajt kedvelő növényeknek való kíméletes trágyával. Az erős műtrágyák és a nagy nitrogénadag károsíthatják a gyökereket és ronthatják a levelek természetes színét. Körülbelül –20 °C-ig bírja a fagyot, a fiatal növények azonban védelmet igényelnek a téli szél és a hirtelen hőmérséklet-ingadozás ellen. A törzset és az ágakat téli napperzselés érheti, ezért ajánlott jutával árnyékolni vagy védett helyre ültetni. A metszés minimális, főként tavasszal vagy kora nyáron végezzük a sérült vagy száraz ágak eltávolításával. Természetesen elegáns, csüngő formája miatt alakító metszésre általában nincs szükség.

Szerző: Jana | Revízió: 07.09.2026