Ujjas juhar 'Orangeola' Acer palmatum 'Orangeola'

Termék részletes leírása

Ujjas juhar 'Orangeola' - elegáns juhar, amely a Dissectum csoportba tartozó japán juharok közé sorolható, ezeket mélyen szeldelt, csipkésen tagolt leveleikért és kaszkádszerűen csüngő ágaikért kedvelik. Az Acer palmatum alapfaj Japán, Korea és Kína erdőszéleiről és hegyoldalairól származik, ahol az aljnövényzetben, enyhe árnyékban, kiegyenlített nedvességű, humuszos talajokon nő. Az 'Orangeola' fajta sűrű, lassabban növő cserjét vagy kisebb fát nevel, általában 2–2,5 m magas és 1,5–2,5 m széles, törzsre nevelve csüngő, ernyőszerű koronát alkot. Levelei finoman tagoltak, körülbelül 7–11 cm hosszúak, áprilisi–májusi kihajtáskor narancsvörösek, nyáron zöldes árnyalatú borvörösre sötétednek, később gyakran újabb, narancsosabb hajtáshullámot hoz. Őszi lombszíne narancsvörös, és gyakran sokáig, egészen késő őszig megmarad. Virágai aprók, vörösesek, nem feltűnő illatúak, beporzás után szárnyas ikerlependékek érnek. Szoliterként a terasz mellett, vízfelületek közelében vagy nagyobb dézsában érvényesül, ahol a levelek rajzolata jól kirajzolódik. Jó szomszédai a japán azáleák, a rododendronok, az árnyékliliomok, a páfrányok, a bőrlevelek és a finom díszfüvek.

Ujjas juhar - az ujjas juhar alapfaja, amelyet egyedi formájú és élénk színű leveleiért ültetnek szívesen. Varázsa már tavasszal megmutatkozik, és csak a lombhullással ér véget. Hazai viszonyok között lassabban nő, 3-4 m magasra és hasonló szélességűre fejlődik, így szélesen terülő cserjét vagy alacsonyabb fát alkot. Fő díszét a levelei adják. Bőségesen jelennek meg, jellegzetesen élesen karéjosak. Az egész szezonban rendkívül mutatósak. Színeik azonban főként ősszel a legpompásabbak, amikor sárga, ragyogó narancs, bíbor és vörös árnyalatok keverékébe öltöznek. A kellően világos termőhely biztosítja a legintenzívebb tónusokat. Ma már számos fajtája létezik, amelyek színükben, növekedésükben vagy levélformájukban különböznek, de bármelyiket választjuk, biztosan a kert kedvelt és figyelemfelkeltő eleme lesz. 

Termesztés: Félárnyékban fejlődik a legjobban, ahol elegendő fényt kap a színeződéshez, de nincs kitéve egész napos tűző napnak, amely a levelek perzselődését okozhatja. A reggeli napfény és a délutáni árnyék ideális kombináció. Nedves, de jó vízáteresztő, humuszos talajt igényel, ideálisan enyhén savanyútól semlegesig, 5,5–6,8 pH-tartományban. A nehéz agyagtalaj és a tartósan vizes hely nem kedvez neki, mert gyökérrothadáshoz vezethet. A fenyőkéregből, faaprítékból vagy lombkomposztból készült mulcs segít egyenletes nedvességet tartani, és egyben a talaj savanyúságát is támogatja. Az öntözés legyen rendszeres, különösen forró nyáron és fiatal növényeknél, de túlöntözés nélkül. A juhar érzékeny a szárazság és az azt követő túlöntözés váltakozására, ezért a legjobb a talajt folyamatosan enyhén nedvesen tartani. A trágyázást mértékkel, tavasszal végezzük, legjobb komposzttal vagy savanyú talajt kedvelő növényeknek való kíméletes trágyával. Az erős műtrágyák vagy a nagy nitrogénadag károsíthatják a gyökereket, és megzavarhatják a levelek természetes színeződését. Nagyjából –20 °C-ig fagytűrő, de a fiatal növényeket védeni kell a téli széltől és a hirtelen hőmérséklet-ingadozásoktól. A törzset és az ágakat téli napperzselés érheti, ezért jutával történő téli árnyékolás vagy védett helyre ültetés ajánlott. A metszés minimális, főként tavasszal vagy kora nyáron végezzük a sérült vagy száraz ágak eltávolításával. Természetesen elegáns, csüngő formája miatt alakító metszésre általában nincs szükség.

Szerző: Nikol | Revízió: 19.12.2025