Ujjas juhar 'Sangokaku' Acer palmatum 'Sangokaku'

Termék részletes leírása

A 'Sangokaku' japán juhar – amely elsősorban lenyűgöző színjátéka miatt ismert. Hosszú nemesítési csoportból származik, amelynek eredete Japán, Korea és Kína erdeiben található. Viszonyaink között lassan vagy közepesen gyorsan növő cserjét vagy kisebb fát alkot, amely körülbelül 2–4 m magas és 1–2,5 m széles. Habitus felálló, finoman rétegzett koronával. A kultivár legkiemelkedőbb jellemzője a fiatal hajtások korall rózsaszín vagy piros kérge, amely levélhullás után télen a legintenzívebb. A levelek lombhullatóak, tenyeresen 5–7 karéjosak, közepes méretűek. Tavasszal rózsaszínes-sárgától a világos sárgászöldig fejlődnek, nyáron világos vagy közepes zöldek. Ősszel élénk sárga vagy arany-narancssárga árnyalatokra színeződnek, így a korona világos akcentust képez a sötétebb fák között. Áprilisban és májusban apró, bíborvörös virágokkal virágzik rövid fürtökben, amelyeket nyár végén érő szárnyas ikerlepel követ. Korall színű kérge is figyelemfelkeltő, a mérsékelt égövön termesztett japán juharok keresett kultivárai közé tartozik. A 'Sangokaku' japán juhar szoliterként érvényesül a gyepben, előkertben, terasz mellett vagy víztükör közelében, és jól működik rododendronokkal, azáleákkal, árnyéktűrő évelőkkel és alacsonyabb tűlevelűekkel együtt is.

A japán juhar - a tenyeresen karéjos juhar alapfaja, amelyet kedvelnek egyedi formájú és intenzíven színezett levelei miatt. Bájuk már tavasszal megmutatkozik, és csak a levelek lehullásával ér véget. Körülményeink között a juhar növekedése lassabb, 3-4 méter magasra nő, hasonló szélességgel, így széles elterülésű cserjéket vagy alacsony fákat alkot. A levelek ezen fák vagy cserjék fő díszei. Bőségesen jelennek meg, és tipikusan élesen szeldeltek. Egész szezonban nagyon vonzóak. A színek azonban leginkább ősszel a legváltozatosabbak, amikor sárga, élénk narancssárga, lila és vörös árnyalatok keverékére színeződnek. A kellően világos helyszín biztosítja a legintenzívebb tónusokat. Jelenleg sokféle kultivár létezik a világon, amelyek színben, növekedésben vagy levélformában különböznek, de biztos, hogy bármilyen fajtát is választunk, egyértelműen kedvelt és figyelemfelkeltő eleme lesz a kertnek.

Termesztés: Legjobban félárnyékban érzi magát, ahol elegendő fénye van a színeződéshez, de ugyanakkor nincs kitéve egész napos erős napfénynek, amely levélégést okozhat. A kora reggeli nap és a délutáni árnyék ideális kombináció. Nedves, de jól vízelvezető, humuszos talajt igényel, ideális esetben enyhén savanyútól a semlegesig, 5,5–6,8 pH-tartományban. A nehéz agyagtalajok vagy a tartósan vizes helyek nem tesznek jót neki, mert gyökérrothadáshoz vezethetnek. A fenyőkéreg, faforgács vagy avar réteggel történő mulcsozás segít fenntartani a stabil nedvességet, és egyúttal támogatja a talaj savasságát. Az öntözésnek rendszeresnek kell lennie, különösen a forró nyáron és a fiatal növények esetében, de túlöntözés nélkül. A juhar érzékeny a szárazság és az azt követő túlöntözés váltakozására, ezért a legjobb a talajt folyamatosan enyhén nedvesen tartani. Az alaptrágyázás tavasszal mérsékelten történik – ideális esetben komposzttal vagy finom, savkedvelő növényeknek való műtrágyával. Az erős ásványi műtrágyák vagy a magas nitrogénmennyiség károsíthatják a gyökereket és megzavarhatják a levelek természetes elszíneződését. Akár –20 °C-ig bírja a fagyokat, de a fiatal növények védelmet igényelnek a téli szél és a hirtelen hőmérséklet-ingadozások ellen. A törzs és az ágak szenvedhetnek a téli napsütés okozta égési sérülésektől, ezért téli árnyékolás javasolt zsákvászonnal, vagy védett helyre történő elhelyezés. A metszés minimális - főként tavasszal vagy kora nyáron történik a sérült vagy száraz ágak eltávolításával. A természetesen elegáns, csüngő forma miatt a formázó metszés általában nem szükséges.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 10.12.2025