Ujjas juhar 'Shishigashira' Acer palmatum 'Shishigashira'

Termék részletes leírása

Ujjas juhar 'Shishigashira' - „Oroszlánfej” néven is ismert hagyományos japán kultivár, amelyet már a 19. század óta termesztenek. Japánból származik, ahol az Acer palmatum faj a hegyi erdők aljnövényzetében honos. A kultivárt kompakt, felálló habitus és rendkívül jellegzetes lombozat jellemzi. Levelei kisebbek, 5–7 karéjúak, rövid, kurta karéjokkal. Erősen fodrosak és az ágak mentén sűrűn tömörülnek, így plasztikus, szinte szoborszerű hatást keltenek. Tavasszal és nyáron a levelek sötétzöldek, ősszel a termőhelytől és az időjárás alakulásától függően narancssárga, rezes és vörös tónusúra színeződnek. Hazai viszonyok között általában 2–4 m magasra és 1,5–2,5 m szélesre nő. Lassan fejlődik, éves növekedése nagyjából 15–25 cm. Virágai aprók, bíborszínűek, áprilisban és májusban nyílnak, díszértékét azonban elsősorban a lombozat és a korona formája adja. Kisebb kertekben szoliterként, japánkertekben, illetve rododendronokkal és árnyéktűrő évelőkkel társítva érvényesül.

Ujjas juhar - az ujjas juhar alapfaja, amelyet egyedi formájú és élénk színű leveleiért ültetnek szívesen. Varázsa már tavasszal megmutatkozik, és csak a lombhullással ér véget. Hazai viszonyok között lassabban nő, 3-4 m magasra és hasonló szélesre fejlődik, így széles, terebélyes cserjét vagy alacsonyabb fát nevel. Ezeknek a fáknak és cserjéknek a levelek a fő díszei. Bőségesen hozza őket, és jellegzetesen mélyen szeldeltek. Az egész szezonban nagyon mutatósak. A legtarkább színeket azonban ősszel öltik, amikor a sárga, ragyogó narancs, bíbor és vörös árnyalatok keverékébe színeződnek. Kellően világos termőhelyen a legélénkebb tónusokat mutatják. Ma a világon számos kultivár létezik, amelyek színükben, növekedésükben vagy levelük formájában különböznek. Bármelyiket is választjuk, a kert kedvelt és figyelemfelkeltő eleme lesz. 

Termesztés: Félárnyékban fejlődik a legjobban, ahol elegendő fényt kap a színeződéshez, ugyanakkor nincs kitéve az egész napos erős napsütésnek, amely a levelek perzselődését okozhatja. Ideális a reggeli napfény és a délutáni árnyék kombinációja. Nedves, de jó vízáteresztő, humuszos talajt igényel, ideálisan enyhén savanyútól semlegesig terjedő, 5,5–6,8 pH-jú közegben. A nehéz agyagtalaj vagy a tartósan vizes hely nem kedvez neki, mert gyökérrothadáshoz vezethet. A fenyőkéregből, faaprítékból vagy lombkomposztból álló mulcsréteg segít egyenletes nedvességet tartani, és egyúttal a talaj savanyúságát is támogatja. Az öntözés legyen rendszeres, különösen a forró nyári időszakban és a fiatal növényeknél, de túlöntözés nélkül. A juhar érzékeny a szárazság és az azt követő túlöntözés váltakozására, ezért a talajt célszerű folyamatosan enyhén nedvesen tartani. A trágyázás mértékletesen, tavasszal történik, legjobb komposzttal vagy savanyú talajt kedvelő növényeknek szánt kíméletes trágyával. Az erős műtrágyák vagy a nagy nitrogénadag károsíthatják a gyökereket és megzavarhatják a levelek természetes színeződését. Körülbelül –20 °C-ig bírja a fagyot, a fiatal növényeket azonban védeni kell a téli széltől és a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól. A törzs és az ágak téli napperzselést szenvedhetnek, ezért télen jutával történő árnyékolás vagy védett helyre ültetés ajánlott. Metszést alig igényel, főként tavasszal vagy kora nyáron végezzük a sérült vagy száraz ágak eltávolításával. Természetesen elegáns formája miatt alakító metszésre általában nincs szükség.

Szerző: Lucie Š. | Revízió: 13.2.2026