Vanhoutte-gyöngyvessző 'Gold Fountain' Spiraea × vanhouttei 'Gold Fountain'

Termék részletes leírása

Vanhoutte-gyöngyvessző 'Gold Fountain' - pompás kultivár, amelyet aranysárga tavaszi lombjáért és hófehér virágaiért szelektáltak. A Spiraea × vanhouttei alapfaj a Spiraea cantoniensis és a Spiraea trilobata kertészeti hibridje, amelyet az európai szakirodalom már a 19. században leírt. A 'Gold Fountain' kultivár ehhez világos lombszínt társít, amely optikailag felderíti az ültetést. A cserje lombhullató, felálló, hajtásainak vége ívesen lecsüng, így idősebb korára szökőkútra emlékeztető formát ölt. Általában 1,5–2 m magasra nő, és hasonló szélességűre terül. Levelei aprók, finoman karéjosak, hajtáskor aranysárgák, nyáron sárgászöldek, ősszel narancssárgától a rézszínűig változnak. Az előző évi hajtásokon május végén, június elején nyílnak apró fehér virágai ernyőkben, az ágak mentén úgy elrendeződve, hogy az arany lomb fölött fehér fátyol benyomását keltik. Virágai virágport és nektárt kínálnak, a cserjét szívesen látogatják a beporzó rovarok. A virágzó ágacskák tavaszi csokrokba is felhasználhatók. A kertben szoliterként, cserjecsoportban és szabadon növő, virágzó sövényként is megállja a helyét, ahol jól harmonizál a sötétzöld tűlevelűekkel, bangitákkal, somokkal, rózsaszín virágú gyöngyvesszőkkel vagy díszfüvekkel.

Termesztés: Napos termőhelyen fejlődik a legjobban, itt hozza a legtöbb virágot és őrzi meg tömör formáját, de a enyhe félárnyékot is elviseli. A talaj legyen közepesen kötött vagy laza, jó vízáteresztő és kellően humuszos, kémhatása nagyjából enyhén savanyútól semlegesig terjedjen. Kötött, agyagos talajban a szerkezet és a vízelvezetés javítására durvább homok vagy apró kavics és komposzt bekeverése ajánlott. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, kivéve a fagyott talaj és a szélsőséges aszály időszakát. Sövénynél a tövek között kb. 0,5–0,7 m tőtávolság ajánlott, szabad ültetésnél vagy szoliterként a fajta végső szélességének megfelelő távolságot hagyjunk. Az ültetést követő első évben a rendszeres, inkább mérsékelt öntözés segíti a jó begyökeresedést, később a gyöngyvessző elviseli a rövidebb száraz időszakokat, és elegendő a hosszabb kánikulai periódusok alatti kiegészítő öntözés. A tavaszi tápanyag-utánpótlás komposzttal vagy virágzó cserjéknek való összetett műtrágyával elősegíti a növekedést és a bimbóképződést. A korán virágzó gyöngyvessző metszését virágzás után végezzük: ilyenkor tőből eltávolítjuk a legidősebb ágakat, és szükség szerint visszavágjuk az elvirágzott hajtásokat, hogy helyet adjunk a következő évben virágzó fiatal vesszőknek. A nyáron virágzó gyöngyvesszőknél az alakító metszés gyakran a tél végére vagy kora tavaszra tolódik, mivel ezek főként az idei hajtásokon virágoznak. A cserje körüli talajfelszínt kéreg- vagy faaprítékmulccsal célszerű takarni, amely visszaszorítja a gyomosodást és csökkenti a párolgást. A gyöngyvessző általában jól fagytűrő, a gyakran termesztett kultivárok −25 °C alatti hőmérsékleten is megbízhatóan áttelelnek. 

Szerző: Nikol | Revízió: 18.12.2025