Veresgyűrű som Periploca gracea

Termék részletes leírása

Körösvirág - a zsizikafélék családjába tartozó lombhullató, futónövény. Természetes élőhelye Dél-Kelet-Európa, a Balkán, a Fekete-tenger partja, Olaszország és Dél-Nyugat-Ázsia, gyakran melegebb cserjésekben, szusztrátumokon és világos erdők szélén nő. Bujára növekszik, rugalmas hajtásai lemakkasztak a támasztékre, és megfelelő körülmények között általában 3–6 m magasra nőnek, védettebb, meleg helyeken még magasabbra is. Levelei szemköztiak, egész szélekűek, lándzsástól tojásformájig terjednek, 5–10 cm hosszúak, a szezonban mélyzöldek, ősszel pedig sárga, narancs, piros és purpur árnyalatokba öltöznek. Juniusztól júliusig a hajtásvégeken apró, csillag alakú virágok jelennek meg, amelyek belseje barna-lilás, szélük pedig zöldes-sárga. A virágok illata intenzív, fűszeresen édes; egyesek számára kellemes, másoknak túl erős. A virágzás után hosszú, szűk termésformák alakulnak ki, amelyekben selymes szálokkal rendelkező magok érnek be. A termései nem fogyaszthatók, az egész növény pedig a tejnedve együtt mérgezőnek számít. A körösvirág kiváló választás pergolákra, pavilonokra, kerítésekre, erős rácsokra vagy idősebb fákra, ahol gyorsan növekvő zöld falat alkot. Kompozícióban jól harmonizál a kapcsoltvirágokkal, rózsákkal, kúszónövényekkel, díszfüvekkel és világos színű virágú cserjékkel.

Termesztés: A növényt a szokásos, vízáteresztő, humuszos talajok kedvelik. Napostól félárnyékos helyre alkalmas, leginkább olyan területre, amely védve van a hűvös és erős északról fújó széllel. Meleg borvidékeken és városi környezetben megbízhatóbban növekszik, hűvösebb régiókban viszont fal mellett, pergola alatt vagy egyéb meleg támaszték mellett fejlődik a legjobban. A talaj legyen általános kerti föld: humuszos, jó vízáteresztő képességű, közepesen tápanyagban gazdag és mérsékenyen nedves, a pH-értéke körülbelül 6,0–7,5 legyen. A gyökereztetés után a rövid távú szárazságot jobban tolerálja, mint a tartós pangoló vizet, ám az ültetés után az első két évben egyenletes öntözést igényel. A konténeres növényeket áprilistól októberig ültetjük, melegebb éghajlaton már márciusban vagy novemberben is, amennyiben a talaj nem fagyott. A támaszték mellett 1,5–2 m tőtávolságot javasoljuk; pergola esetén általában egy erősebb növényt helyezünk egy oszlop mellé. A gyökérzóna 5–7 cm vastagságú mulcsréteget kedvel. Tápanyag-ellátására tavasszal elegendő komposzt vagy lassú felszívódású dísznövénytrágya. A metszést a tél végén vagy kora tavasszal végezzük: rövidítjük a lefagyott, gyenge és túl öreg hajtásokat, valamint a növényt a stabil támasztékre irányítjuk. A fiatal és rövid oldalhajtásokon virágzik, ezért jól tűri a formázást. A rendelkezésre álló források szerint fagytűrő képessége körülbelül -18 és -23 °C között mozog, védett mikroklímában megbízhatóbb. A fiatal növények hálásak a téli mulcsozásért, és erős fagyok esetén a tövük védelmét javasoljuk.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.06.24.