Vérszilva 'Nigra' Prunus cerasifera 'Nigra'

Termék részletes leírása

Vérszilva 'Nigra' - rendkívül dekoratív díszszilva, amelyet sötétbíbor leveleiért és korai rózsaszín virágaiért kedvelnek, ezek már lombfakadás előtt megjelennek. Ellenállóságának és feltűnő megjelenésének köszönhetően a városi kertek, parkok és magánkertek egyik legnépszerűbb díszfája. Közepes méretű fává vagy nagyobb cserjévé nő, magassága általában 4–6 méter, koronája szélesen terülő, enyhén szabálytalan. Ágai sötétek, egyenesek, a növény egész évben vonzó sziluettet mutat. Virágai nagyon korán tavasszal, rendszerint márciusban–áprilisban nyílnak, gyakran még a levelek kihajtása előtt. Halványrózsaszínek vagy rózsásfehérek, szimplák, kisebbek, de nagy tömegben jelennek meg. Virágzása bőséges és korai, így ez a fajta a kert első feltűnő tavaszi látványossága. Fő vonzereje a lombozata. Levelei sötétbíbor, szinte fekete színűek, amelyet egész szezonban, teljes napon is jól megőriznek. Ősszel vöröses árnyalatokba váltanak. Termés is megjelenhet, de apró és inkább jelentéktelen, nem ez a termesztés fő célja. Teljesen télálló, jól tűri a szárazságot és a városi környezetet. Szoliternek, fasorokba, járdák mellé, előkertekbe vagy zöld levelű fás szárúak mellé kontrasztos elemként ajánlott. Jól társítható díszalmákkal, juharokkal és sárga lombú tűlevelűekkel.

A cseresznyeszilva (mirobalán) elegáns fa vagy cserje szétterülő, tojásdad koronával, amely 4–10 m magasra nő. Hajtásai az idő múlásával fényes zöldből őszi vörösesbarnára színeződnek. Ovális, 2–7 cm hosszú levelei finoman csipkés szélűek, színükön fényesek és sötétzöldek, fonákjuk világosabb és matt. Finom virágai fehér, ritkábban rózsaszín árnyalatúak, és a levelek kibomlása előtt, március–áprilisban díszítik a fát. Termései gömbölyűek vagy széles tojásdadok, sárgától pirosig terjedő színűek, átmérőjük 15–30 mm, felületük sima, hamvas. Kis-Ázsiából, a Kaukázusból, Szíriából, Közép-Ázsiából, Irakból és Iránból származik. Igénytelen növény, beéri a teljes napos vagy félárnyékos fekvéssel. Nemcsak a dísz- és gyümölcstermő szilvafajták alanyaként használják, hanem szabadon növő és nyírt sövények kialakítására is. Száraz és nedves termőhelyen egyaránt jól fejlődik, ezért különféle talajtípusokra, burkolt felületek közé és zöldsávokba is alkalmas.

Termesztés: Termőhely tekintetében rendkívül igénytelen. Teljes napon fejlődik a legjobban, ott bőven virágzik és terem, de a félárnyékot is jól tűri. A talaj lehet középkötött, agyagos, homokos vályog vagy enyhén köves, de mindenekelőtt jó vízáteresztő. Csak a nehéz, tartósan vizenyős talajt nem viseli el. Az ideális pH 6,0–7,5, de az enyhén lúgos talajt is elviseli. A mirobalán ellenállósága miatt a szilva és az őszibarack igen alkalmas alanyaként is ismert. Az öntözés főleg ültetés után fontos. Begyökeresedés után a fa jól tűri a szárazságot, és nem igényel rendszeres öntözést. Trágyázásra többnyire nincs szükség, elegendő tavasszal komposztot adni, különösen a fiatal fáknak. A túlzott nitrogéntrágyázás buja hajtásnövekedést okozhat a termőképesség rovására. Fagytűrése kiváló, általában –25 °C-ig vagy annál is lejjebb, a zordabb teleket is elviseli. Egyetlen kockázatot a késő tavaszi fagyok jelentenek, amelyek a nagyon korai virágzás miatt olykor károsítják a virágokat. A fa összességében igen ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben, alkalmanként levéltetű, szilva-bezzegesedés vagy moníliás hajtásszáradás jelentkezhet, főleg esős tavaszon, de ez többnyire nem jelent komoly veszélyt. A metszés nem bonyolult, többnyire kora tavasszal végzik, ekkor a sérült és sűrű ágakat távolítják el. A fa jól reagál az alakító és az ifjító metszésre is. A vörös lombú díszformákat minimálisan metszik, hogy megőrizzék természetes alakjukat.

Bővebben:  Szilvafélék termesztési útmutatója

Szerző: Kamila | Revízió: 10.12. 2025