Vesszős köles 'Nosferatu' Panicum virgatum 'Nosferatu'

Termék részletes leírása

Vesszős köles 'Nosferatu' - a vesszős köles egyik vizuálisan legérdekesebb fajtája, amelyet mély pigmentációja és építészeti hatású habitusa miatt nemesítettek. Ez a pázsitfűfélék családjába tartozó évelő díszfű felálló, keskenyen bokros növekedésű. A tenyészidőszak alatt levelei intenzív acélkék árnyalatúak, amely a nyár végén és ősszel lenyűgöző borvörös-bíbor színbe vált át. Augusztustól októberig légies, finoman elágazó bugavirágzatokat hoz, amelyek a tövek fölött lebegnek, és könnyedséget kölcsönöznek a növénynek. Kifejlett korában 100–120 cm magasra és körülbelül 80 cm szélesre nő. A kertépítészetben a 'Nosferatu' szoliterként mutat jól modern kertekben, préri stílusú évelőágyások részeként, illetve virágzó évelőkkel, például kúpvirágokkal vagy varjúhájakkal társítva. Színváltó képessége a szezon folyamán dinamikus elemmé teszi, amely télen is díszítő marad, amikor a száraz szárak a dér vagy a hó rétege alatt ékesítik a teret.

Termesztés: Legjobban napos helyen, jó vízáteresztő, humuszos vagy homokos, mérsékelten nedves talajban fejlődik, ajánlott pH-értéke körülbelül 5,0–7,0. Elviseli a savanyúbb és szegényebb talajokat is, és általában tűri a talaj magasabb alumíniumtartalmát, a tartós pangó víz azonban csökkenti életerejét. A konténeres növények ültetése márciustól októberig ajánlott. Tavasszal, kihajtás előtt a száraz szárak visszavágásával fiatalítjuk a töveket, a szezon során általában nincs szükség metszésre vagy támasztásra. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal elegendő komposzt vagy díszfüvekhez való lassan ható trágya. Edényben mélyebb, vízelvezetéssel ellátott cserép és homokkal kevert közeg ajánlott, az öntözés gyakoribb, mint ágyásban. Fagytűrése körülbelül −28 °C-ig terjed, a fiatal ültetések meghálálják a lombkomposztból készült vékony takarást. A növények közötti távolság 45–60 cm, tájékoztatásul négyzetméterenként 3–5 tő a kívánt sűrűségtől függően. A betegségek közül csapadékos nyáron levélfoltosság jelentkezhet, a kártevők közül időnként levéltetű a fiatal hajtásokon, egyébként megbízható, hosszú életű díszfű. A kéreg- vagy faaprítéktakarás segít megőrizni az egyenletes nedvességet és visszaszorítani a gyomosodást. Teleltetéskor nem igényel takarást, nyílt fekvésben a szárakat télen meghagyjuk, és csak a tél végén távolítjuk el.

Szerző: Nikol | Revízió: 11.6. 2026