Virginiai itea LITTLE HENRY 'Sprich' Itea virginica LITTLE HENRY 'Sprich'

Termék részletes leírása

Virginiai itea LITTLE HENRY 'Sprich' - lombhullató észak-amerikai faj, amely az USA keleti részének nedves erdőszélein, partjain és folyóárterein honos. A LITTLE HENRY 'Sprich' fajtát Richard Feist fedezte fel Kentuckyban, a 'Meadowlark' fajta spontán mutációjaként. Little Henry kereskedelmi néven került forgalomba. Az USA-ban 1999-ben szabadalmaztatták, Európában az EU 9024 számú oltalom alatt áll. A régebbi 'Henry’s Garnet' fajtánál alacsonyabbra és tömöttebbre nő, virágfürtjei rövidebbek, de számosabbak. Kifejlett korában általában 0,6–0,9 m magas és 0,8–1,2 m széles. Habitusa szélesen párnás, hajtásai ívesen lehajlók. Levelei keskeny elliptikusak, finoman fűrészes szélűek. A tenyészidőben sötétzöldek, ősszel kárminpiros, bíbor vagy borvörös színt öltenek. Júniustól júliusig sűrű, enyhén illatos, krémfehér, körülbelül 10–15 cm hosszú füzéreket hoz. Ezek jól kiemelkednek a sötét lomb előtt, és vonzzák a beporzó rovarokat. Virágzás után a cserje rendezett, zárt megjelenésű marad. Ezért kisebb kertekben, előkertekben, hangáskertekben, kerti tavak mellett és nagyobb edényekben is jól alkalmazható. Ültetésben jól kiegészítik a rododendronok, a babérhangák (Pieris), a bangiták, a páfrányok, a bőrlevelek és a finom textúrájú díszfüvek.

Termesztés: Teljes napon és félárnyékban egyaránt jól fejlődik. Melegebb vidékeken a világos félárnyék és a szélvédett hely válik be, mert ez mérsékli a hajtások téli kiszáradását. Legjobban humuszos, középkötött, jó vízelvezetésű talajban nő, ugyanakkor elviseli a tartósan nedvesebb termőhelyet és a vízfelületek szegélyét is. Az ajánlott pH 4,5–6,5, de általában a 7,0 körüli értéket is tűri. Az öntözés legyen egyenletes, főleg az ültetés utáni első 1–2 évben. Később a rövidebb szárazságot többnyire elviseli, tartós aszály idején azonban kevesebb virágzatot hoz. A trágyázást rendszerint tavaszi komposztadaggal vagy lassan ható trágyával oldják meg. A kéreg- vagy lombkomposzt mulcs stabilizálja a gyökerek nedvességét és hőmérsékletét. A metszést virágzás után végezzük, mert a virágzatok a tavalyi vesszőkön fejlődnek. Ez általában ritkításból és a legidősebb hajtások tőből való eltávolításából áll. Ültetése leggyakrabban márciustól májusig, valamint szeptembertől októberig történik. A konténeres növények rendszeres öntözés mellett ezen időszakokon kívül is ültethetők. A beérett cserjék körülbelül -28 °C-ig fagytűrők, a fiatal telepítések mulccsal jobban telelnek. Edényben legalább 20–40 l térfogat, vízelvezető réteg és az edény téli szigetelése ajánlott. Csoportos ültetéshez körülbelül 0,8–1,2 m, alacsony szegélyhez 0,6–0,8 m ültetési távolság javasolt. A betegségek közül levélfoltosság, túlöntözéskor gyökérrothadás léphet fel, a kártevők közül ritkán levéltetű vagy takácsatka.

Szerző: Nikol | Revízió: 8.4. 2026