Vörös tollborzfű 'Rubrum' Pennisetum advena 'Rubrum'

Termék részletes leírása

Vörös tollborzfű 'Rubrum'  - észak-afrikai eredetű díszfű, angolul purple fountain grass néven ismert. Rendkívül dekoratív, borvörös vagy bíbor leveleiért és finom, ecsetszerű, rókafarkra emlékeztető virágzataiért kedvelik. Kifejlett korában levélben nagyjából 80 cm magasra nő. A virágzatokkal együtt teljes magassága elérheti a 120 cm körüli értéket, így a nyári ültetésekben hangsúlyos függőleges elemet alkot. A virágzatok augusztustól októberig jelennek meg, és érésük során a vörös tónusokból barna vagy bézs árnyalatokba mennek át. A levélrózsa sűrű és kompakt, mélybíborra színeződött levelekkel, így virág nélkül is azonnali színkontrasztot nyújt. Ez a fajta melegebb vidékekről származik, és hazai viszonyok között nem fagytűrő. Ezért általában mobil edényes növényként nevelik, esetleg erős téli védelemmel. Szoliterként, valamint más díszfüvekkel vagy évelőkkel kombinálva is kiemelkedik. Virágzata vágott virágként és szárazkötészetben is felhasználható, ahol struktúrát és textúrát ad a kompozíciónak.

Termesztés: Hazai viszonyok között nem fagytűrő. Kertben csak erős téli védelemmel, jó vízáteresztő talajban és védett termőhelyen próbálható meg a teleltetés. Biztonságosabb, ha edényben fagymentes helyen teleltetjük. Legjobban teljes napon fejlődik, rövid ideig az enyhe félárnyékot is elviseli, ott azonban kevesebb virágzatot hozhat. A talaj legyen közepesen kötött vagy könnyebb, humuszos és jó vízáteresztő. A szezonban legyen mérsékelten nedves, tartós pangó víz nélkül. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, körülbelül 40–60 cm-es tőtávolságra. Felületi telepítésnél a kívánt sűrűségtől függően négyzetméterenként 3–5 tővel számolunk. Begyökeresedés után a rövid szárazságot is elviseli, forró nyarakon azonban meghálálja a kiegészítő öntözést. A tenyészidőben elegendő tavasszal komposztot adni, vagy egyszer lassan oldódó trágyát kijuttatni. A tápanyagtöbblet puhább, könnyebben megdőlő szárakat eredményez. A föld feletti részeket télre meghagyjuk. Kora tavasszal a száraz szárakat a talajfelszín felett körülbelül 10–15 cm-rel visszavágjuk, ami elősegíti a csomó tömör megújulását. A növény általában ellenálló a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. A problémák többnyire a szélsőséges szárazsággal vagy a gyökerek túlöntözésével függenek össze. Edényes nevelésnél előnyös a vízelvezető réteg és a jó minőségű, jó vízáteresztő közeg.

Szerző: Lucie | Revízió: 24.2. 2026