Vöröslevelű édeskömény 'Purpureum' Foeniculum vulgare 'Purpureum'

Termék részletes leírása

Vöröslevelű édeskömény 'Purpureum' - régi, hosszú ideje termesztett díszédeskömény-szelekció, amely a katalógusokban 'Rubrum' vagy 'Bronze' néven is szerepel. Felálló, bokros habitusú, levelei finoman fonalszerűek, eleinte bronzosbíborak, később sötét szürkészöldek. Így füstszerű fátyolként lebeg az ültetés felett, és kiemeli a meleg színösszeállításokat kúpvirágokkal, cickafarkokkal, díszfüvekkel, dáliákkal vagy zsályákkal. A növények általában 1,5–2,0 m magasra nőnek, teljes erejükben magasabbra is, és 0,5–1,0 m szélesre terebélyesednek. Júliustól szeptemberig hosszú szárakon apró, sárga virágokból álló lapos ernyők jelennek meg, amelyek virágport és nektárt kínálnak, így vonzzák a méheket és a lepkéket. Elvirágzás után illóolajokban gazdag, barna ikerkaszattermések érnek. A levelek és a magvak édesen, ánizsosan illatoznak, és a zöld levelű fajhoz hasonlóan használhatók, például halételekhez, pékárukhoz vagy gyógyteákhoz. A virágzat természetes hatású csokrokba is vágható, a friss ernyők grafikus hatásúak, éréskor pedig a száraz magtokos ernyők is felhasználhatók. A termések általában augusztustól szeptemberig érnek, a leveleket konyhai célra májustól októberig folyamatosan szedik. A teljes méret eléréséhez a növénynek rendszerint 2–5 év szükséges.

Termesztés: Teljes napos, lehetőleg szélvédett termőhelyet igényel. Fontos a jó vízáteresztő, jól drénezett talaj, mert a téli pangó víz rövidíti az élettartamát, az állomány amúgy is inkább rövid életű. A homokostól a vályogosig a szokásos kerti talajok megfelelnek neki, nehéz agyagtalajt kaviccsal és szerves anyaggal érdemes lazítani. A talaj kémhatása széles határok között mozoghat, általában a 6–8 körüli pH válik be. Az öntözés ültetés után és hosszabb aszály idején fontos, begyökeresedés után jól tűri a szárazságot. Tavasszal komposztot kap, a tápanyag-utánpótlás mértékletes legyen. Az elszáradt szárakat elvirágzás vagy a magok betakarítása után a talaj felett visszavágjuk, az ernyők egy részét néha meghagyják az önvetéshez, amely megbízhatóan megújítja az állományt. A beérett növények fagytűrése jó vízáteresztő talajban kb. -15 °C-ig terjed, télen nedves fekvésben gyakrabban szórja el magját és újul meg. Edényes nevelésnél legalább 30 l-es, mélyebb edény ajánlott, valamint a gyökérlabda téli védelme. Lehetséges kártevői a levéltetvek és a csigák, túl sűrű állományban lisztharmat is megjelenhet. Az ültetési távolság 60–80 cm, ami nagyjából 3 növénynek felel meg négyzetméterenként. Az ágyás rendezett megjelenéséhez hagyjunk helyet a felálló szárak számára, a szomszédos évelők inkább alacsonyabbak legyenek, hogy a finom lomb ne vesszen el. Zöldségágyások közelében számolni kell azzal, hogy az édeskömény egyes fajok növekedését gátolhatja, ezért saját, külön helyet igényel.

Szerző: Kristýna | Revízió: 26.01. 2026