Zanót 'Moyclare Pink' Cytisus 'Moyclare Pink'

Termék részletes leírása

'Moyclare Pink' cserje – a sárga akácokhoz (Cytisus) közeli rokon leveles cserjék közé tartozik. A fajta a Cytisus x boskoopii hibridek csoportjából származik, amelyek Dél- és Nyugat-Európából származó fajok keresztezésével jöttek létre. A 'Moyclare Pink' egy széles, felálló, sűrűn elágazó cserje, általában 1,2–1,5 m magas és hasonló széles, finom, vékony, zöld vagy olajzöld ágakkal. A levelek aprók, hármasak, sötétzöldek, virágzás után jelennek meg a cserjén. A fő díszt a virágok adják, amelyek tipikusan „borsó alakúak”, világos- vagy közepes rózsaszín árnyalatúak, finom színátmenettel, és a fiatal hajtások mentén sűrű fürtökben helyezkednek el. A virágzás májusban és júniusban történik, a kert fekvésétől és a tavasz alakulásától függően, napos időben pedig a cserje folyamatos rózsaszín csíkokat alkot. A virágoknak könnyű, nem túl erős illata van, és a méhek és más beporzók is jól látogatják őket. Virágzás után keskeny, molyhos hüvelyek keletkeznek magokkal, amelyek nem ehetőek. Más sárga akácokhoz hasonlóan a föld feletti részek alkaloidokat tartalmaznak és nem ehetőek, ezért a növényt nem gyümölcsnövényként termesztik, és inkább díszkertekbe való. Kompozícióban jól beválik a hangafélékkel, erikákkal, díszfüvekkel és alacsony tűlevelűekkel való kombináció, ahol a finoman rózsaszín tavaszi virágzás kiegészíti a tűlevelek és örökzöld levelek szerkezetét. Városi és száraz kertekben karbantartásmentes cserjeként használható napos lejtőkön, kavicsos ágyásokban, vagy falak és támfalak optikai lágyítására. Közepes méretének köszönhetően kisebb kertekbe is alkalmas, ahol jelentős szezonális hatást nyújt anélkül, hogy túlnőné a teret.

Termesztés: Teljesen napos, meleg és védett hely alkalmas. A seprő a leginkább könnyű, homokos vagy kavicsos talajban fejlődik, vízelvezetéssel, amely szegényebb lehet tápanyagokban és enyhén savanyú vagy semleges. Nehéz, tartósan elárasztott talajban gyökérrothadástól szenved, és élettartama lerövidül, ezért ültetéskor durva kavics és homok vízelvezető réteget használnak. Az öntözés főként az ültetés első évében fontos, később a növények jól tűrik a szárazságot és az átmeneti kiszáradást. A cserjéket egész szezonban ültetik, csoportos ültetés esetén kb. 0,6–0,8 m távolságra ültetik egymástól, hogy felnőttkorban koronájuk könnyen összeérjen. Nem igényel intenzív trágyázást, elegendő egy gyenge tavaszi trágyázás virágzó cserjék számára való trágyával. Virágzás után a hajtásokat körülbelül egyharmadukkal lerövidítik, mindig csak a zöld részen, hogy a cserje kompakt maradjon és jól virágozzon, az öreg fába történő mély vágást rosszul viseli, és kopaszodáshoz vezethet. Jól vízgazdálkodású talajban nagyjából –15 °C-ig bírja a fagyokat, a fiatal növények azonban az első teleken értékelni fogják a fenyőgallyakkal történő könnyű takarást, különösen a napos, szeles helyeken. Betegségek közül gombás ágelhalás jelentkezhet túlöntözés esetén.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2025.12.01.