Zanót 'Zeelandia' Cytisus 'Zeelandia'

Termék részletes leírása

Zanót 'Zeelandia' - a seprűzanót tömör növekedésű fajtái közé tartozik. A faj a természetben Nyugat-Európa száraz hangafüves területein és köves lejtőin él. Közép-európai viszonyok között a cserje mintegy 1,2–1,5 m magasra és 1–1,2 m szélesre nő, sűrűn elágazó, mégis könnyedén áttetsző habitusú, zöld, szinte lombtalan vesszőkkel. Levelei aprók, keskenyek, élénkzöldek, nyár folyamán részben eltűnnek a zöld hajtások között, amelyek a fotoszintézist végzik. Májustól júniusig a fiatal ágakon rengeteg pillangós virág nyílik, krémfehér alapon szélesebb rózsaszín vagy rózsaszínes-lila rajzolattal, így a cserje közelről lágy, akvarellszerű hatást kelt. Virágai enyhén illatosak, a méhek és poszméhek szívesen látogatják. Elvirágzás után keskeny hüvelyek fejlődnek, amelyek nyáron érve felpattannak és kilövik a magokat, a díszkerti ültetésekben azonban inkább botanikai érdekességet jelentenek, mint fő díszítőértéket. A fajta szoliterként hangakertekben, vegyes szárazságtűrő ágyásokban és lejtőkön is alkalmazható, ahol segít megkötni a talajt. Krémes rózsaszín virágai jól társíthatók kék zsályákkal és levendulákkal, díszfüvekkel, valamint élénksárga seprűzanótokkal vagy alacsonyabb tűlevelűekkel.

Termesztés:  Teljesen napos, meleg és védett termőhely ajánlott. A zanót legjobban a könnyű, homokos vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talajban fejlődik, amely lehet tápanyagban szegényebb, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású. Kötött, tartósan vizenyős talajban gyökérelhalás jelentkezik, és élettartama lerövidül, ezért ültetéskor durvább kavicsból és homokból álló drénréteget alakítanak ki. Az öntözés főleg az ültetést követő első évben fontos, később a növények jól tűrik a szárazságot és az átmeneti kiszáradást. A cserjék az egész szezonban ültethetők, csoportos ültetésnél kb. 0,6–0,8 m-es tőtávolságot tartanak, hogy koronájuk kifejlett korban enyhén összeérjen. Intenzív trágyázást nem igényel, elegendő tavasszal kevés virágzó cserjéknek való műtrágyát adni. Elvirágzás után a hajtásokat hosszuk mintegy harmadával visszavágják, mindig csak a zöld részen, hogy a cserje tömör maradjon és jól hozza a virágokat. Az idős fába történő erős visszametszést rosszul tűri, ez felkopaszodáshoz vezethet. Jó vízelvezetésű talajban nagyjából –15 °C-ig bírja a fagyot, a fiatal növények azonban az első teleken hálásak a könnyű fenyőgallyas takarásért, különösen nyílt, szeles termőhelyen. A betegségek közül túlzott nedvesség esetén gombás eredetű gallyelhalás jelentkezhet. 

Szerző: Kristýna | Revízió: 1.12. 2025