Zanthoxylum schinifolium Zanthoxylum schinifolium

Termék részletes leírása

Schinifolium sárgafa - lombhullató, ehető cserje vagy kisebb fa a rutafélék családjából, tehát a citrusfélék rokonából. Kelet-Ázsiából származik, különösen Kínából, Koreából, Japánból, Mandzsúriából és Tajvanról, ahol világos erdőkben, cserjésekben, hegyoldalakon és az erdőszéleken nő. A cseh kertekben általában 2–4 m magasra és 2–3 m szélesre nő, melegebb, védett helyen magasabb is lehet. Habitus cserjés, később több törzsű, gömbölyű vagy szabálytalanul elterülő koronával. Az ágakon apró, lapos tövisek találhatók, gyakran egyenként az rügyek alatt, ezért a növény nem alkalmas játszóterek és szűk átjárók közelébe. A levelek váltakozó állásúak, páratlanul összetettek, apró, lándzsás vagy elliptikus levélkékkel, sötétzöldek, és összedörzsölve erősen citrom, gyanta és citromfű illatúak. A virágok júliusban és augusztusban jelennek meg szélesebb végálló fürtökben, aprók, zöldes vagy sárgászöldek, és vonzzák a beporzó rovarokat. A faj túlnyomórészt kétlaki, ezért a megbízható termés érdekében több genetikailag eltérő növényt ültetnek, hogy a növényzetben hím- és nőivarú egyedek is legyenek. A termések szeptemberben és októberben érnek. Főként az aromás gyümölcshúst használják fel, amelyet megszárítanak és őrölnek, mint a szecsuáni borsra emlékeztető fűszert, citrusos-fűszeres ízzel és enyhén zsibbasztó utóízzel. A levelek mérsékelten felhasználhatók a konyhában aromás adalékként.

Gondozás: A teljes napfénytől a félárnyékig minden megfelel neki; előnyben vannak a meleg, védett helyek és a jó vízáteresztő képességű talajok, amelyek nyáron sem száradnak ki teljesen. A legjobban mélyebb, vályogos vagy vályoghomokos, jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát, kb. 6–7,5 pH-értéknél. Tolerálja az enyhén savas vagy gyengén lúgos kémhatást is. A nehéz, pangó vízzel telített talajok, a téli nyirkosság és a fagyvölgyek növelik a fiatal növények károsodásának kockázatát. A konténeres növényeket áprilistól októberig ültetjük, hidegebb régiókban a tavaszi ültetés a legmegfelelőbb. Ehető csoportként az ültetési távolság 2–3 m, aromatikus sövényként 1,5–2 m. Az első két évben rendszeres öntözést és mulcsolást (pl. levélmulcs vagy faapríték) javasolunk, később a növény már elbírja a rövidebb száraz időszakokat. A tápanyag-utánpótlást mértékkel adjuk; tavasszal elegendő egy kevés komposzt vagy egy gyengébb adag szerves trágya. A metszést kora tavasszal végezzük, elsősorban a kifagyott, gyenge és egymást keresztező ágak eltávolítása érdekében. A cserépben történő nevelés fiatal növényeknél lehetséges nagyobb, vízelvezetéses konténerben, a gyökérlabda téli védelmével. A fagyállóság az európai forrásokban eltérő, gyakorlatilag kb. −20 és −23 °C között számítanak vele, nagyon jó vízelvezetésű talajon és védett helyen rövid ideig ennél is alacsonyabb hőmérsékletet is kibír.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.06.30.