Azálea 'Satomi' Rhododendron 'Satomi'

Termék részletes leírása

Azálea 'Satomi' - a Knap Hill típusú, nagyvirágú lombhullató azáleák kerti fajtája, Rhododendron luteum 'Satomi' vagy Rhododendron 'Satomi' néven is ismert. Európai nemesítésből származik, és a mérsékelt övi kertekbe szánt, közepes növekedésű fajták közé tartozik. A cserje növekedése közepesen erős, habitusa szélesen gömbölyded vagy szélesen váza alakú. Hazai kerti viszonyok között néhány év alatt mintegy 1,2 m magasra és 1,4 m szélesre nő. Hajtásai eleinte lazábbak, idővel fokozatosan besűrűsödnek. Levelei lombhullatók, hosszúkásan vagy szélesen elliptikusak, mintegy 6–8 cm hosszúak, a vegetációs időszakban közép- vagy mélyzöldek. Ősszel sárgás, narancs és rézvörös árnyalatúra színeződnek, így meghosszabbítják a díszítőértéket. A virágzás általában május közepén kezdődik, és június elejéig tart. A hajtások végén gömb alakú virágzatok fejlődnek, amelyek számos tölcséres virágból állnak. A bimbók élénk rózsaszínűek, kinyílva a virágok fehér alapszínűek, rózsaszín árnyalattal, a felső sziromcimpát pedig feltűnő sárga folt díszíti. A virágok enyhén vagy közepesen illatosak, és vonzzák a méheket és más beporzókat. A 'Satomi' fajta közepes magasságú szoliterként, azáleacsoportokban, hangakertekben, alacsony tűlevelűekkel, örökzöld rododendronokkal és páfrányokkal társítva érvényesül. Mivel a Rhododendron nemzetség mérgező anyagokat tartalmaz, nem alkalmas ehető növények ágyásaiba és legelőterületekre. 

Az azálea ugyanabba a csoportba tartozik, mint a jóval nagyobb rododendronok. Azokkal ellentétben az azáleák kisebbek (bár akadnak nagyobb példányok is), és egyes fajtáik ősszel részben vagy teljesen lehullatják lombjukat. Míg a rododendronok virágai inkább harang alakúak, az azálea virágai tölcsérre emlékeztetnek. Kis helyre ideálisak a japán azáleák, amelyek inkább szélességben, mint magasságban terebélyesednek. Az azáleák többsége a részleges napot vagy a félárnyékot kedveli (a közvetlen nap perzselést okozhat, a túl kevés fény pedig az ágak és a virágok megnyúlásához vezet). Májustól júniusig virágoznak, az elnyílt virágokat óvatosan kitörjük, hogy ne merítsék ki a cserjét.

Termesztés: A növény félárnyékban fejlődik a legjobban, ahol védve van az erős nyári naptól és a téli, kiszárító széltől. A talaj legyen savanyú, pH 4,5–5,5 közötti, humuszos és jó vízáteresztő, hogy a gyökérzet egyenletesen jusson nedvességhez, de ne alakuljon ki pangó víz. Ültetéskor ajánlott tőzeget vagy speciális lápföldet bedolgozni, amely stabil nedvességet tart és javítja a talaj levegőzöttségét. A talajfelszín finom fenyőkéreg- vagy lombkomposzt-mulccsal takarható, ami mérsékli a hőmérséklet-ingadozást és a kiszáradást. Az öntözés legyen rendszeres, különösen a begyökeresedés idején és a száraz hetekben. Lágy víz ajánlott, amely nem rontja a talaj savanyúságát. A trágyázást rododendronokhoz való trágyával végezzük tavasszal, amikor a növény aktívan növekszik. Metszésre általában nincs szükség, mert a növény természetes módon megőrzi tömör formáját, elvirágzás után azonban eltávolíthatók az elszáradt virágok, ami elősegíti a következő évi rügyek képződését. Fagytűrése mintegy -20 °C, a fiatal növények könnyű fenyőgallyas takarással jobban átvészelik a telet. Betegségek főként tartós túlnedvesedés esetén vagy nehéz, rossz vízáteresztő talajban jelentkeznek, ezért fontos a jó vízelvezetés. Alacsony állomány kialakításához négyzetméterenként 5–7 növény szükséges. Ültetése márciustól októberig lehetséges, virágzása májusban zajlik.

Bővebben: Útmutató a rododendronok termesztéséhez

Szerző: Kristýna | Revízió: 10.12. 2025