Azálea 'Schneegold' Rhododendron 'Schneegold'

Termék részletes leírása

Azálea 'Schneegold' - különleges díszfajta a sikeres német nemesítésből, amely a neves kertész, Hans Hachmann nevéhez fűződik. A növény erőteljes növekedésű. Fokozatosan enyhén terülő, sűrű és szilárdan elágazó habitust alakít ki, amely kifejlett korában körülbelül 1,5 méter magasságot és szélességet ér el. Lombozatát hosszúkás-elliptikus, puha, mélyzöld levelek alkotják, amelyek ősszel, közvetlenül a lombhullás előtt lenyűgöző réz-, élénk narancs- és kárminvörös árnyalatokba színeződnek. A fajtát leginkább pompás virágzásáért csodálják, amely általában május második felében kezdődik és június közepéig tart. A rózsaszínes bimbókból hatalmas, tál alakú, 8–10 cm átmérőjű virágok nyílnak. A sziromlevelek tiszta hófehérek, szélük enyhén hullámos. A felső sziromcimpán sárgásnarancs folt ragyog, amely mély kontrasztot kölcsönöz a virágnak. A virágok csúcsi bogernyőkben tömörülnek, finoman illatoznak és vonzzák a beporzókat. Díszkertekben kiválóan érvényesül szoliterként vagy vegyes ültetésben örökzöld rododendronokkal, páfrányokkal és csarabokkal, amelyek mellett vizuálisan bevilágítja az árnyékosabb aljnövényzetet. Enyhén mérgező.

Az azálea ugyanabba a csoportba tartozik, mint a jóval nagyobb rododendronok. Velük ellentétben az azáleák kisebbek (bár akadnak nagyobb példányok is), és egyes fajták ősszel részben vagy teljesen lehullatják leveleiket. Míg a rododendronok virága inkább harang alakú, az azálea virága tölcsérre emlékeztet. Akiknek nincs sok helyük, azok számára tökéletesek a japán azáleák, amelyek inkább szélességben, mint magasságban növekednek. Az azáleák többsége a részleges napsütést vagy a félárnyékot kedveli (a tűző nap perzselést okozhat, a túl kevés fény pedig az ágak és a virágok megnyúlását). Májustól júniusig virágoznak, az elnyílt virágokat óvatosan kitörjük, hogy ne merítsék ki a cserjét.

Termesztés: A növény félárnyékban fejlődik a legjobban, ahol védett az erős nyári napsütéstől és a kiszárító téli széltől. A talaj legyen savanyú, pH 4,5–5,5, humuszos és jó vízáteresztő, hogy a gyökérzet egyenletesen jusson nedvességhez, ugyanakkor ne alakuljon ki pangó víz. Ültetéskor ajánlott tőzeget vagy speciális lápföldet a talajba dolgozni, amely stabil nedvességet biztosít és javítja a talaj levegőzöttségét. A talaj felszíne finom fenyőkéreg- vagy lombkomposzt-mulccsal takarható, így mérsékelhető a hőingadozás és a kiszáradás. Az öntözés legyen rendszeres, különösen a begyökeresedés idején és száraz hetekben. Lágy víz ajánlott, amely nem rontja a talaj savanyúságát. A tápanyag-utánpótlás rododendronokhoz készült trágyával történik, tavasszal, amikor a növény aktívan növekszik. Metszésre általában nincs szükség, mert a növény természetes módon megőrzi tömör formáját, virágzás után azonban eltávolíthatók az elszáradt virágok, ami elősegíti a jövő évi rügyek képződését. Fagytűrése megközelítőleg -20 °C, a fiatal növények könnyű fenyőgallyas takarással jobban átvészelik a telet. Betegségek főként tartós túlöntözés esetén vagy nehéz, rossz vízáteresztő talajban jelentkeznek, ezért fontos a jó vízelvezetés. Alacsony állomány kialakításához 5–7 növény ültetendő négyzetméterenként. Ültetése márciustól októberig lehetséges, virágzása májusban zajlik.

További információ: A rododendronok termesztési útmutatója

Szerző: Nicol | Revízió: 28.08. 2026