A fanyarka (indián áfonya) kertjeinkben még mindig a kevésbé elterjedt, kifejezetten édes terméséért tartott fás szárú növények közé tartozik, ugyanakkor a bogyók íze és a modern táplálkozásban való felhasználhatóságuk miatt népszerűsége folyamatosan nő. A fanyarka önmagában is rendkívül mutatós díszcserje, amely akár sövénynek is ültethető. Termesztése teljesen igénytelen, a legnagyobb odafigyelést csupán a rendszeres metszés igényli. Ha emellett a cserje mellett dönt, ne feledje, hogy kertjét akár 40-50 éven át is díszítheti.
Ültetés és közeg:
A fanyarkát napos vagy félárnyékos helyre ültessük, de kerüljük a tűző, perzselő napot. A talaj összetételére nem igényes, beéri az általánosan elérhető, jó vízáteresztő képességű kerti földdel. Az előkészített gödörbe érdemes jól érett komposztot tenni és beledolgozni. Az egyes bokrok közötti tőtávolság körülbelül 3 méter legyen.
Trágyázás:
A tápanyag-utánpótlást nem kell túlzásba vinni; komposzttal vagy a kereskedelmi forgalomban kapható, díszcserjéknek szánt műtrágyákkal is segíthetjük a fejlődését.
Öntözés:
A begyökeresedés után a fanyarka a rövid ideig tartó szárazságot is elviseli, a tikkasztó és forró nyári hónapokban azonban érdemesebb bőségesebb öntözésben részesíteni.
Metszés:
A növény nevelhető cserjeként, de faként is – utóbbit a felesleges ágak levágásával érhetjük el, a legerősebb és legegyenesebb törzset hagyva meg kb. 1 méter magasságig a föld felett. Cserje forma esetén csak a két egymáshoz túl közel növő főágat vágjuk vissza. A metszés alapvető menete nagyjából megegyezik a ribizlibokrok metszésével.
Téli védelem:
A fanyarka teljesen fagytűrő növény. Még a virágai is elviselik a fagyot -6°C-ig. Nincs szükség semmilyen különleges téli gondozásra.
Betegségek és kártevők:
A fanyarkák a mi körülményeink között nem szenvednek jelentős betegségektől vagy kártevőktől. Kivételes esetekben a gyümölcsfákra jellemző rozsda vagy gombás fertőzések támadhatják meg.
Szerző: a Prima Flora kollektívája