Cseresznyeszilva 'Kolonovidnaja' - konténeres Prunus cerasifera 'Kolonovidnaya'

Termék részletes leírása

Cseresznyeszilva 'Kolonovidnaja' - a N. I. Vavilov Összoroszországi Növénytermesztési Kutatóintézet krími kísérleti nemesítő állomásáról származik. A fajta létrehozásában G. V. Eremin és S. N. Zabrodin vett részt, az állami fajtajegyzékbe 2002-ben került. Közepes növekedésű, karcsú, oszlopos fát nevel ritkásabb koronával, így korlátozott helyen is jól érvényesül. A gyümölcsfák végső magassága és szélessége az alanytól, a metszés módjától és a koronaformától függ. Levelei zöldek, tojásdadok vagy elliptikusak, finoman fűrészes szélűek. Fehér virágai tavasszal, általában április–májusban nyílnak, és táplálékot nyújtanak a méheknek és más beporzó rovaroknak. A fajta részben öntermékenyülő. A rendszeresebb és bőségesebb termés érdekében érdemes más, vele egy időben virágzó szilvaféle közelében ültetni, például a 'Kavkazská' vagy a 'Kometa' fajta mellé. A tojásdad gyümölcsök tömege elérheti a 30 g-ot, héjuk fényes, lilásvörös. A gyümölcshús közepesen kemény, rózsaszínes, érés közben mélyebb vörös színt kap. Íze kifejezetten aromás, túlnyomórészt édes, kellemes savassággal. A mag részben válik el a gyümölcshústól. Hazai viszonyok között a gyümölcsök körülbelül július végétől augusztus elejéig érnek, friss fogyasztásra és befőzésre egyaránt alkalmasak. Jól bírják a kezelést és a szállítást. Keskeny növekedése kisebb kertekben, utak mentén vagy olyan helyeken előnyös, ahol a szokásos széles korona túl sok helyet foglalna. Föld feletti részei tövismentesek.

Termesztés: A mély, középkötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő, ugyanakkor a nedvességet mérsékelten megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Nem megfelelőek a tartósan vizes, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, védett az erős, hideg szelektől. Tavasztól őszig ültethető, a gyökérzetnek és a koronának egyaránt elegendő helyet kell biztosítani. Több fa ültetésekor körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázás elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után ajánlott, leginkább komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával. A szilvafélék metszését főként a betakarítás után végezzük: ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását. Az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafélék többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Bővebben: Útmutató a szilvafélék termesztéséhez 

Szerző: Nicol | Revízió: 30.7. 2026