Cseresznyeszilva 'Kolonovidnaja' - oszlopos neveléshez Prunus cerasifera 'Kolonovidnaya'

Termék részletes leírása

Oszlopos cseresznyeszilva 'Kolonovidnaja' - az N. I. Vavilov nevét viselő Összoroszországi Növénytermesztési Kutatóintézet krími kísérleti nemesítő állomásáról származik. A fajta előállításában G. V. Eremin és S. N. Zabrodin vett részt, az állami fajtajegyzékbe 2002-ben került. Közepes növekedésű, karcsú, oszlopos fát nevel ritkásabb koronával, ezért szűkös helyen is jól érvényesül. A gyümölcsfák végleges magassága és szélessége az alanytól, a metszés módjától és a koronaformától függ. Levelei zöldek, tojásdadok vagy elliptikusak, finoman fűrészes szélűek. Fehér virágai tavasszal, rendszerint április–májusban nyílnak, és táplálékot nyújtanak a méheknek és más beporzó rovaroknak. A fajta részben öntermékenyülő. A rendszeresebb és nagyobb termés érdekében érdemes más, egy időben virágzó szilva közelébe ültetni, például a 'Kavkazská' vagy a 'Kometa' fajta mellé. A termés tojásdad, tömege akár 30 g körüli is lehet, héja fényes lilásvörös. Húsa közepesen kemény, rózsaszínes, érés közben mélyebb vörös színt kap. Íze kifejezetten aromás, túlnyomórészt édes, kellemes savassággal. A mag részben válik el a hústól. Hazai viszonyok között a termés nagyjából július végétől augusztus elejéig érik, friss fogyasztásra és befőzésre egyaránt alkalmas. Jól bírja a kezelést és a szállítást. Keskeny növekedése előnyös kisebb kertekben, utak mentén, illetve ott, ahol a hagyományos, széles korona túl sok helyet foglalna. Föld feletti részei tövismentesek.

Termesztés: A mély, közepesen kötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő és a nedvességet mérsékelten megtartó talajt kedveli, optimális a semleges vagy enyhén lúgos kémhatás. Nem alkalmasak a tartósan vizenyős, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, gondoskodni kell a gyökérzet és a korona számára elegendő helyről. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázás elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával. A szilvafélék metszését főként szüret után végezzük, ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fokozott fertőzésveszély miatt nem ajánlott. A szilvafélék többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban célszerű védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Bővebben: A szilvafélék termesztési útmutatója

Szerző: Nicol | Revízió: 30.7. 2026