A megfelelő hely kiválasztásakor mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a magnóliák a napos vagy félárnyékos, széltől védett helyeket kedvelik. Az árnyékot és a tűző közvetlen napot igyekezzünk elkerülni, mert egyik sem tesz jót nekik. Elsősorban a melegebb fekvést kedvelik, így a dombvidéki vagy hegyvidéki területeken való termesztésük valamivel nehezebb lesz, annak ellenére, hogy a magnóliák fagytűrőek. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk az adott fajta kifejlett magasságát és szélességét is, és elegendő helyet kell biztosítanunk számára. Legjobban szoliterként (önállóan állva) érvényesül.
Ültetés és közeg:
A magnóliák ültetésére a legalkalmasabb hónap a március vagy az április, azonban mivel a magnóliákat szinte mindig konténerben, jól begyökeresedve árusítják, az egész vegetációs időszak alatt ültethetők. A legkésőbbi időpont azonban akkor legyen, amikor a talaj még meleg, tehát legkésőbb az ősz elején.
A magnóliáknak enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajra van szükségük. Ezért javasoljuk, hogy a kerti földet keverje tőzeggel vagy komposzttal. Számoljon azzal, hogy a magnóliák számára a morzsalékos, tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő, de folyamatosan nyirkos talaj a legjobb. Ezzel szemben a tartós vízállást nem bírják. Ezért ültetés után érdemes a magnólia környékét mulccsal, levelekkel stb. takarni a nedvesség megtartása érdekében.
Ne féljünk elég nagy gödröt ásni, és a földet az igényeknek megfelelően javítani. Ugyanakkor ne ültessük a magnóliát túl mélyre. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért alaposan gondoljon át minden későbbi beavatkozást a növény környezetében. Az ültetés utáni időszakban, amíg a növény megfelelően be nem gyökeresedik, fordítsunk figyelmet az öntözésre (itt is ügyeljünk a túlöntözés elkerülésére).
Trágyázás:
A magnóliák utánpótlása a vegetáció során javasolt, akár többkomponensű műtrágyákkal, akár természetes anyagokkal, mint a komposzt, csirketrágya vagy régebbi, érett istállótrágya. A trágyázást ne vigyük túlzásba, hogy ne károsítsuk a sekélyen elhelyezkedő gyökereket. Ha a levelek sárgulása jelentkezik, valószínűleg vashiányban szenved a növény, amit díszcserjéknek szánt műtrágyával könnyen orvosolhatunk. Ilyenkor hatékonyabb a közvetlenül a levélre történő kijuttatás 14 napos időközönként a levelek visszazöldüléséig (alkalmazáskor legyen borús az idő, vagy csak este permetezzünk, kerülve az erős napsütést).
Öntözés:
A magnóliák esetében a talajt megfelelően nedvesen, de nem vizesen kell tartani, amiben a megfelelő mulcsozás segít (lásd: Ültetés és közeg).
Metszés:
Az egyetlen időszak, amikor a magnóliák metszése és alakítása megengedett, az az ültetés előtt, illetve egészen fiatal növényeknél van, amikor ellenőrizzük az ágak elrendezését. A nem kívánt ágakat a jövőbeni korona külseje felé néző rügy felett vágjuk le. Az idősebb és kifejlett magnóliák metszése **nem javasolt!** Nagyon gyakran ilyenkor a bokrok abbahagyják a virágzást. Ha mégis metszeni szeretne, azt csak elvirágzás után tegye meg, hogy a növénynek legyen ideje új rügyeket hozni a következő évre (pl. az öreg és elhalt ágak eltávolítása).
Téli védelem:
A magnóliák fagytűrő növények, azonban a fiatal példányokat télen frissen felhúzott mulccsal védjük. Javasoljuk továbbá a virágrügyek védelmét a tavaszi fagyok ellen úgy, hogy a növényre nem szőtt textíliát terítünk.
Betegségek és kártevők:
A vashiány miatti levélsárguláson kívül (lásd: Trágyázás) gombás betegségek is okozhatnak sárgulást és egyéb levélkárosodást. Ebben az esetben gombaölő szerek (például Champion 50 WP vagy Kuprikol 50) használatával segíthetünk. További kártevők lehetnek a hernyók és bizonyos rovarfajok, amelyektől a kereskedelmi forgalomban kapható szívó- és rágókártevők elleni rovarölő szerekkel szabadulhatunk meg. Rendszerint azonban a legtöbb levélkárosodást a tartós szárazság okozza.
Szerző: a Prima Flora kollektívája