Ahhoz, hogy a rózsák gyönyörűen fejlődjenek és főleg bőségesen virágozzanak a kertünkben, be kell tartanunk néhány alapvető szabályt. Az első a megfelelő hely kiválasztása, hogy a növénynek a későbbi években is elegendő helye és fénye legyen az élethez. Az ültetésre a legalkalmasabb időszak az őszi hónapok (a fagyok beálltáig), vagy a március-április közötti időszak, mielőtt a rózsák intenzívebb rügyezésbe kezdenének.
Alapvető rózsafajták és magasságuk:
Nagyvirágúak/teahibridek: 50-120 cm, többnyire telt virágúak
Nagyvirágúak/floribundák: a teahibridekhez hasonlóak, a virágok csoportokban, többesével nyílnak
Sokvirágúak: magasságuk 50-100 cm
Floribundák: alacsonyabb rózsák, virágzatonként 4-9 virággal
Polianthák: sok apró virágból álló virágzat
Parkrózsák: felálló szárú rózsák, 1,2–2 m, némelyik akár 3 m is lehet
Futórózsák: hosszú hajtású rózsák, amelyek 2–4 méter magasságig is megnőnek
Miniatűr rózsák: 40 cm-es magasságig, apró virágokkal
Talajtakarók: 50 cm-ig, a hajtások beborítják a talajt
Ültetés és közeg:
Válasszunk megfelelő helyet: napos és szellős területet. A talaj legyen jó vízáteresztő, humuszos, homokos-agyagos. A szabadgyökerű rózsatövet áztassuk egy vödör vízbe 12–24 órára. Az áztatás előtt vágjuk vissza a növény gyökereit és a hajtásokat 1-3 rügyre (ha tavasszal ültetünk; őszi ültetéskor a metszést hagyjuk kora tavaszra). Időközben készítsünk egy kb. 60 cm mély gödröt, amelynek az alját és az oldalait ásóvillával alaposan lazítsuk fel, majd adjunk hozzá rózsáknak való speciális földkeveréket vagy jól érett komposztot. A növényt ezután kb. 5 cm-rel mélyebbre ültessük, mint ahogy a termesztőnél volt (figyeljük a jól látható "csomót" vagy oltási helyet, amelynek az ültetés után a föld alatt kell lennie).
Trágyázás:
Közvetlenül az ültetés után nincs szükség trágyázásra, különösen, ha speciális rózsaföldet használtunk, amely tartalmazza az alapvető tápanyagokat. A következő években pótolni kell az alapvető elemeket, mint a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, vas és magnézium. Ez könnyen megoldható szerves trágyákkal, amelyek többnyire már eleve a rózsák számára megfelelő arányban vannak összeállítva. Főleg kora tavasszal trágyázunk, továbbá a bimbóképződés idején, június végén, valamint október-november fordulóján, amikor elsősorban káliumot és foszfort pótolunk.
Öntözés:
A rózsák esetében az öntözés kulcsfontosságú – jelentősen befolyásolja a virágképződést és az erős hajtások növekedését. Az alkalmankénti eső nem elegendő. A vegetáció során (a déli hőség kivételével) hetente egyszer adjunk bőséges öntözést. A bokor köré megfelelően felkupacolt föld biztosítja, hogy a víz ne folyon el. Mivel a rózsák viszonylag mélyre gyökereznek, fontos a megfelelő mennyiségű víz kijuttatása (akár 50 l/1 m2). A legtöbb esetben ez a mennyiség kb. 10–14 napra elegendő. Nagyon forró nyáron ezt az időközt rövidítsük le. A vegetáció végén (kb. nyár végétől) kezdjük el mérsékelni az öntözést. Ne feledkezzünk meg az első fagyok előtti öntözésről sem, hogy a növény ne száradjon ki a tél folyamán.
Metszés:
Nagyvirágúak/teahibridek: 2-4 rügyre vágjuk
Nagyvirágúak/floribundák: 4-6 rügyre vágjuk
Floribundák: 5-7 rügyre vágjuk
Polianthák: 40 cm-es magasságra vágjuk (ez kb. a teljes magasság fele)
Parkrózsák: nem rövidítjük, csak fokozatosan ritkítjuk a hajtásokat
Futórózsák: nem rövidítjük, csak fokozatosan ritkítjuk a hajtásokat
Miniatűr rózsák: nem rövidítjük, csak fokozatosan ritkítjuk a hajtásokat
Talajtakarók: nem rövidítjük, csak fokozatosan ritkítjuk a hajtásokat
Magastörzsű rózsák: kb. a korona felére rövidítjük (kb. 15-20 cm)
A metszést mindig kb. 5 mm-rel egy kifelé néző rügy felett végezzük.
Téli védelem:
Ha a hely engedi, lazítsuk fel a talajt a rózsa körül. Az így keletkezett barázdákat kitölthetjük trágyával, de az nem érintkezhet közvetlenül a fás részekkel. Tavasszal ez alaptrágyaként szolgál majd. Takarásként használhatunk levélmulcsot, erdei avart stb. A rózsákat általában akkor takarjuk le, ha a hőmérséklet -10 °C alá süllyed. A futórózsák szinte teljesen fagytűrőek, de náluk is alkalmazható téli takarás fenyőgallyakkal vagy jutazsákkal.
Betegségek és kártevők:
A legfontosabb betegségek a csillagpenész (fekete foltosság) és a lisztharmat. A fekete foltosság egy gombás betegség, amely főleg a leveleket és az új, fiatal hajtásokat támadja meg. Megelőzhető a helyes öntözéssel: kizárólag reggel öntözzünk úgy, hogy a víz ne érje a leveleket, még az alsókat sem. Ha a növény mégis megfertőződött, távolítsuk el a sérült leveleket és kezeljük gombaölő szerrel (pl. Baycor vagy Talent). A másik gombás betegség a rózsalisztharmat, amikor a leveleken fehéres-szürkés bevonat jelenik meg. Kialakulását a helytelen öntözés, a zárt hely vagy a nagy hőmérséklet-ingadozás segíti elő. Ha már megjelent, azonnal távolítsuk el a fertőzött részeket és használjunk Karathane gombaölőt. Gyakori kártevők még a levéltetvek, amelyektől általános szerekkel (pl. Calypso) vagy a levelekre permetezett szappanos vízzel szabadulhatunk meg.
Szerző: a Prima Flora kollektívája