Japán azálea 'Rosalind' Rhododendron obtusum 'Rosalind'

Termék részletes leírása

Japán azálea 'Rosalind'  - a japán azáleák csoportjába tartozik, amely főként a Kurume- és Kaempferi-csoport kultivárjait foglalja magában. A fajtát Hans Hachmann német nemesítő állította elő. Első leírása 1961-ből származik, kereskedelmi forgalomba 1975-ben került. A 'Kermesinum' és a 'Jeanette' fajták keresztezéséből jött létre. Kisebb, lazábban elágazó, szélesen felálló cserjévé fejlődik. Tízéves korára körülbelül 90 cm magas és 120 cm széles, idősebb korban magassága általában 1–1,6 m körül marad, szélessége ehhez hasonló vagy nagyobb. Levelei aprók, széles elliptikusak, matt zöldek és félörökzöldek. Részben a növényen telelhetnek át, télen sötétebb bronzos árnyalatot öltenek. Május második felében nyílnak a mintegy 4–5 cm átmérőjű, tölcsér alakú virágok. Tiszta rózsaszínűek, a felső sziromcimpa belső oldalán finom sötétvörös rajzolat látható. A virágok 3–7-es csoportokban fejlődnek, teljes virágzáskor részben eltakarják a leveleket. Illatuk nem jelentős. Csarabos és hangás kertekben, kisebb kertekben, japán stílusú kompozíciókban, sziklakertekben és dézsákban egyaránt megállja a helyét. Jól társítható csarabokkal, hangákkal, páfrányokkal, alacsony tűlevelűekkel és árnyékliliomokkal. Rózsaszín virágai révén a kert sötétebb zugainak felélénkítésére is alkalmas. Virágait beporzó rovarok látogatják. A többi azáleához hasonlóan lenyelve ártalmas anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztásra nem alkalmas.

Termesztés: A növény félárnyékban fejlődik a legjobban, ahol védett az erős nyári napsütéstől és a téli, kiszárító széltől. A talaj legyen savanyú, pH 4,5-5,5 közötti, humuszos és jó vízáteresztő, hogy a gyökérzet egyenletesen jusson nedvességhez, ugyanakkor ne alakuljon ki pangó víz. Ültetéskor érdemes tőzeget vagy speciális, savanyú talajt kedvelő növényeknek való közeget a talajba dolgozni, amely stabil nedvességet biztosít és javítja a talaj levegőzöttségét. A talajfelszín finom fenyőkéreg- vagy lombkomposzt-mulccsal takarható, ez mérsékli a hőmérséklet-ingadozást és a kiszáradást. Az öntözés legyen rendszeres, különösen a begyökeresedés idején és száraz hetekben. Lágy víz ajánlott, amely nem bontja meg a talaj savanyúságát. A trágyázás rododendronokhoz készült tápanyagokkal történik tavasszal, amikor a növény aktívan növekszik. Metszésre általában nincs szükség, mivel kompakt formáját természetesen megőrzi, virágzás után azonban eltávolíthatók az elszáradt virágok, ami elősegíti a következő évi rügyek képződését. Fagytűrése körülbelül -20 °C, a fiatal növények könnyű fenyőgallyas takarással jobban átvészelik a telet. Betegségek főként tartós túlnedvesedés esetén vagy kötött, rossz vízáteresztő talajban jelentkeznek, ezért fontos a jó vízelvezetés. Alacsony, összefüggő állomány kialakításához négyzetméterenként 5-7 növény szükséges. Ültetése márciustól októberig lehetséges, virágzása májusban van.

Az azálea ugyanabba a csoportba tartozik, mint a jóval nagyobb rododendronok. Azoktól eltérően az azáleák kisebbek (bár akadnak nagyobb példányok is), és egyes kultivárjaik ősszel részben vagy teljesen lehullatják leveleiket. Míg a rododendronok virága inkább harang alakú, az azáleáké tölcsérre emlékeztet. Kevés hellyel rendelkező kertekbe a japán azáleák kiváló választást jelentenek, mivel inkább szélességben, mint magasságban növekednek. Az azáleák többsége a részleges napsütést vagy a félárnyékot kedveli (a tűző nap perzselést okozhat, a túl kevés fény pedig az ágak és virágok megnyúlásához vezet). Májustól júniusig virágoznak – az elnyílt virágokat óvatosan kitörjük, hogy ne merítsék ki a cserjét.

Bővebben:  Útmutató a rododendronok termesztéséhez 

Szerző: Nicol | Revízió: 28.08. 2026