Japán szilva 'Sonic Lady' - konténeres Prunus salicina 'Sonic Lady'

Termék részletes leírása

Japán szilva 'Sonic Lady' - Kelet-Ázsiából származik, termesztésben korábbi virágzás és általában korábbi érés jellemzi, mint az európai szilvákat. A fajtát késői érésűként és öntermékenyülőként tartják számon, gyorsabb növekedésű, sűrű, gömbölyded-kúpos koronát nevel. A fa végső magassága és szélessége elsősorban az alanytól, a metszés módjától és a koronaformától függ. Levelei zöldek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük fűrészes. Tavasszal virágzik, ennél a fajnál általában már áprilisban. Apró fehér virágai a teljes lombfakadás előtt nyílnak, és vonzók a beporzó rovarok számára. A rendelkezésre álló termesztési adatok szerint a fajta öntermékenyülő, így a terméshez nincs szüksége másik szilvafára. Az idegen beporzás azonban a japán szilváknál általában nagyobb terméskötést eredményezhet. A termések nagyok, gömbölyűek vagy enyhén oválisak, tömegük körülbelül 30–50 g. Héjuk bíbor- vagy sötétlila színű. Húsuk élénkpiros, lédús, édes és aromás. Elsősorban friss fogyasztásra alkalmasak, de gyümölcslé, befőtt, lekvár és más házi készítmény is készülhet belőlük. Mediterrán körülmények között augusztus második felében érnek, a hazai viszonyok között azonban későbbi időponttal kell számolni. A termőhelytől és a nyár alakulásától függően a betakarítás nagyjából augusztus és szeptember fordulójára várható. A késői érés a betakarítási szezon fokozatos meghosszabbítása szempontjából előnyös. A kertben gyümölcsösbe illik, öntermékenyülő volta miatt magányosan nevelt faként is. Föld feletti részei tövismentesek.

Termesztés: A mély, középkötött vagy vályogos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő és a nedvességet mérsékelten megtartó talajokat kedveli, az optimális talajkémhatás semleges vagy gyengén lúgos. Nem alkalmasak a tartósan vizenyős, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős hideg szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, a gyökérzetnek és a koronának is elegendő helyet kell biztosítani. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával. A szilvafák metszése főként szüret után történik, ekkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és serkentjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fertőzések nagyobb kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban célszerű védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Bővebben: Útmutató a szilvafák termesztéséhez

Szerző: Nicol | Revízió: 30.7. 2026