Kajszibarack 'Rouge de Roussillon' - konténeres Prunus armeniaca 'Rouge de Roussillon'

Termék részletes leírása

Kajszibarack 'Rouge de Roussillon' - legendás, öntermékenyülő francia fajta igen hosszú múlttal, amely a Keleti-Pireneusok vidékéről származik. A fa erőteljesen nő, és terebélyes, elegáns koronát nevel. Fás részei jól bírják a fagyot, dél-európai eredete miatt azonban a melegebb fekvést és a védett termőhelyet kedveli. Legfőbb díszítő és haszonértéke a gyümölcsök kivételes minőségében és aromás ízében rejlik. A gyümölcsök közepes méretűek, oválisak, és a narancssárga héj nagy részét borító, jellegzetes intenzív piros pír díszíti őket. Gyümölcshúsa feszes, mélynarancssárga, nagyon édes, magas cukor- és aromaanyag-tartalmú, ami a legízletesebb kajszibarackok egyikévé teszi. Július második felében, illetve augusztus elején érik. Márciusban vagy áprilisban virágzik, fehér-rózsaszín virágözönnel. A fajtát nagyra értékelik természetes szárazságtűréséért. A moníliás virágelhalással szemben is jó toleranciát mutat, ami a kajszinál az esős tavaszi hónapokban kulcsfontosságú. Gyümölcsei kiválóak friss fogyasztásra, magas cukortartalmuknak és aromájuknak köszönhetően pedig a világ legjobb lekvárjai és pálinkái közé tartozókat készítik belőlük.

Termesztés: Könnyebb vagy közepesen kötött, mély és nagyon jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális talajkémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a nehéz, agyagos és pangó vizes talajok, amelyekben a gyökérzet szenved, és nő a gombás betegségek kockázata. A termőhely legyen teljesen napos, meleg és a hideg szelektől védett, ideális esetben enyhe lejtőn vagy jól szellőző fekvésben. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől függően nagyjából 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főleg ültetés után és tartós szárazság idején fontos, a kajszi azonban nem tűri a túlöntözést, ezért a vizet kisebb adagokban, de mélyre hatolóan kell kijuttatni. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt és virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, alacsonyabb nitrogéntartalmú trágyával, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne menjen a termőképesség rovására. A kajszi metszése sajátos, főként szüret után végezzük, ekkor serkenthető a termőrészek megújulása és csökken a fertőzés kockázata, az erős téli metszés nem ajánlott. A kajszi csak korlátozottan fagytűrő, ezért a fiatal fáknál ajánlott a törzs és a gyökérnyak fagy elleni védelme, hidegebb fekvésben pedig a védett termőhely választása.

Szerző: Lucie | Revízió: 22.4. 2026