Kerti liliomfa 'Alexandrina' Magnolia x soulangeana

Termék részletes leírása

Kerti liliomfa 'Alexandrina' - a jülan liliomfa (Magnolia denudata) és a liliomvirágú liliomfa (Magnolia liliiflora) történelmi hibridje, amelyet Franciaországban nemesítettek a 19. század első felében. Az 'Alexandrina' fajtát 1831-ben Cels párizsi faiskolás nevezte el, és az európai gyakorlatban a leggyakrabban ültetett formák közé tartozik. Felfelé törőbben nő, mint az alapfaj, fokozatosan széles ovális vagy közel gömb alakú koronát nevel, és a hazai kertekben körülbelül 6–9 m magasra és 4–6 m szélesre nő. Még a lombfakadás előtt, áprilisban és május elején nyílnak mintegy 10–15 cm-es, kehely alakú virágai, amelyek belül fehérek, kívül rózsaszínesek vagy bíborszínűek. A virágok finoman illatosak, és az idősebb ágakon messziről is feltűnőek. Levelei lombhullók, visszás tojás alakúak, szilárdak, közép- vagy sötétzöldek, nyáron nyugodt hátteret adnak az évelőknek. Virágzás után piros magvú termésesoportok fejlődhetnek, amelyek inkább közelről díszítenek. Kertépítésben szoliterként válik be a terasz vagy a bejárat mellett, illetve örökzöld fal előtt, ahol a virágok színe tisztábban érvényesül. Jól társítható sötét lombú fás szárúakkal, rododendronokkal és tavaszi hagymás növényekkel, amelyek még a korona kilombosodása előtt kihasználják a fényt.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos, hideg szelektől védett termőhelyet igényel. Ott fejlődik a legjobban, ahol elegendő fényt kap, de nyugodt a mikroklíma. Mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő és egyenletesen nedves talajt kedvel, ideális esetben enyhén savanyút (pH 5,0–6,5). A meszes, kötött és túlnedvesedő talajokat nem viseli el. Kéreg- vagy lombkomposzt-mulcs alkalmazása nagyon fontos, mivel gyökérzete sekélyen helyezkedik el. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszály idején kulcsfontosságú. A liliomfák rosszul tűrik a kiszáradást, különösen nyáron. A trágyázás legyen mértékletes, tavasszal elegendő komposzt vagy savanyú talajt kedvelő fás szárúaknak szánt trágya. A túlzott nitrogéntrágyázás a levélnövekedést serkenti a virágzás rovására. A legtöbb liliomfa jól fagytűrő, általában –20 és –25 °C között, egyes fajok ennél jobban is. Nem a téli fagyok jelentenek gondot, hanem a tavaszi késői fagyok, amelyek károsíthatják a virágokat. A fiatal növényeket télen mulccsal érdemes védeni. Általában egészségesek és ellenállók, betegségek és kártevők csak kivételesen jelentkeznek. A leggyakoribb problémák a nem megfelelő talajjal függenek össze (klorózis meszes talajon, a gyökerek károsodása szárazság miatt). Metszésre nincs szükség, és a liliomfák nem is tűrik jól. Csak a száraz vagy sérült ágak enyhe eltávolítása ajánlott, lehetőleg röviddel a virágzás után. Az erős vagy ismételt metszés csökkentheti a virágzást.

Bővebben: Útmutató a liliomfák termesztéséhez 

Szerző: Nikol | Revízió: 16.1. 2026