Közönséges dió Juglans regia

Termék részletes leírása

Közönséges dió - botanikai nevén Juglans regia, Kis-Ázsia és Közép-Ázsia területéről származik, ahonnan már az ókorban elterjedt Európában. A hazai tájban a hagyományos gyümölcsfák közé tartozik, termése és értékes faanyaga miatt egyaránt becsülik. Kifejlett korában általában 15–20 m magasra és 10–15 m szélesre nő. Koronája széles, terebélyes, erőteljes vázágakkal. Levelei nagyok, páratlanul szárnyasan összetettek, 25–40 cm hosszúak, szétdörzsölve erős, aromás illatot árasztanak. Májusban virágzik. A porzós virágok lecsüngő barkákat alkotnak, a termős virágok jelentéktelenek, felállók, a hajtások végén ülnek. Egylaki faj, többnyire idegentermékenyülő. A beporzást a szél végzi, több fa jelenléte növeli a termés rendszerességét. Termése zöld terméshéjú csonthéjas termés, amelynek felrepedése után szabadul ki a jól ismert, kemény héjú dió. A dióbél zsír-, fehérje- és ásványianyag-tartalma magas, széles körben felhasználják a konyhában, és télire is jól tárolható. Hosszú életű fa, gyakran több évtizedig, akár évszázadokig is él. Szoliterként a kertben, gyümölcsösökben és a szabad tájban egyaránt megállja a helyét.

Termesztés: Termesztésére a meleg, napos és védett fekvések a legalkalmasabbak, ideálisan a déli és délnyugati lejtők. A talaj legyen mély, vályogos vagy homokos vályog, kellően tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő, pH-ja körülbelül 6,5–7,5. A fákat tavasszal márciustól áprilisig vagy ősszel októberben ültetjük, nagy, általában 8–12 m-es tőtávolsággal, hogy a koronának elegendő helye legyen. Ültetés után az első években fontos a rendszeres öntözés, később a dió mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően a rövidebb aszályos időszakokat is jól elviseli. A trágyázás mérsékelt, elsősorban tavasszal a talajba dolgozott komposzt vagy érett istállótrágya ajánlott. A metszés a minimumra szorítkozik, csak fiatal fák alakító metszéseként vagy egészségügyi célból végezzük, mindig az erős nedvkeringés időszakán kívül. Májusban virágzik, a betakarítás a fekvéstől és az időjárás alakulásától függően szeptembertől októberig tart. A kifejlett fák körülbelül -25 °C-ig fagytűrők, a fiatal ültetések érzékenyebbek lehetnek a tavaszi fagyokra. A gyakoribb problémák közé tartozik a dió antraknózisa (barnafoltossága) és a dióburok-fúrólégy, ezek fellépését főként a csapadékos nyár és a kedvezőtlen mikroklíma befolyásolja.

Bővebben: Útmutató a diófák termesztéséhez

Szerző: Lucie Š. | Revízió: 3.2.2026