Közönséges mogyoró 'Buttler' Corylus avellana 'Buttler'

Termék részletes leírása

Közönséges mogyoró 'Buttler' - lombhullató cserje vagy kisebb fa, amely nagyjából 3–5 m magasra és hasonló szélességűre nő. Általában februártól áprilisig virágzik, virágai feltűnés nélküliek. Termései szeptemberben érnek. A diócskák barnák, jól teltek, belük íze édeskés, mogyorós. A fajta nem öntermékenyülő, a biztos terméshez ajánlott a közelébe ugyanazon faj egy kompatibilis fajtáját ültetni. Bőtermő, nagy termései friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmasak. Fogyasztáskor a mogyoró jellegzetes ízét és tápértékét nyújtja. Előnyei közé tartozik a megbízható termés és a jó minőségű mogyoró. Kerti ültetésre alkalmas cserjeként vagy kis faként, hasznos termésekkel és házi szüret lehetőségével.

Termesztés: Melegebb, napos termőhelyet választunk, ideálisan alacsonyabb és közepes fekvésben, az erős téli széltől védve. A mogyoró a könnyű félárnyékot is elviseli, a diócskák jó beéréséhez és a rendszeres terméskötéshez azonban a teljes napfény kedvezőbb. Legjobban a mélyebb, közepesen kötött, vályog- vagy homokos vályogtalajokon fejlődik, amelyek elegendő humuszt tartalmaznak, jól megtartják a nedvességet, de tartósan nem maradnak vizesek. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen lúgos vagy túl nedves talajon a növekedés romlik. Az ültetés tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) történik, amikor a talaj még meleg. Az egyes cserjéket egymástól nagyjából 3–4 m-re helyezzük el, alacsonyabb szabadon növő sövényhez 1–1,5 m-es tőtávolság alkalmazható. Ültetés után ajánlott a gyökerek köré jól érett komposztot keverni, a talajt faaprítékkal vagy kéreggel takarni, és az első két szezonban rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség elősegíti a diócskák méretét és a bél minőségét. Fagytűrés szempontjából a mogyoró ellenálló, a jól begyökeresedett növények nagyjából −25 és −28 °C közötti hőmérsékletet is elviselnek, érzékenyebb csak a korai tavaszi virágzás a késői fagyokra. A cserje legjobban a két- és hároméves vesszőkön terem, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázvessző megtartására irányul, az elöregedett vagy túlzottan sűrítő hajtásokat kora tavasszal távolítjuk el. A betegségek és kártevők közül szórványosan levéltetvek, ormányosbogarak vagy a termés mogyoróormányos-lárvák általi károsítása fordulhat elő, a kockázat a sérült termések időben történő összegyűjtésével és megsemmisítésével, valamint a természetes ragadozók támogatásával csökkenthető. Kertkompozícióban a mogyoró szoliterként érvényesül a haszonkertben, ehető sövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribiszkével társítva, ahol stabil, hosszú életű vázat alkot az ültetésnek.

Bővebben: A közönséges mogyoró termesztési útmutatója

Szerző: Nikol | Revízió: 5.6. 2026