Közönséges mogyoró 'Gunslebert' Corylus avellana 'Gunslebert'

Termék részletes leírása

Közönséges mogyoró 'Gunslebert' - nagyon régi, Németországból származó mogyorófajta. Kifejlett korában a cserje a termesztési körülményektől függően általában 3,5–4 m magasra nő. Középkorai fajta, az érő termések szedése szeptember és október folyamán végezhető. Termései közepes méretűek, ízük nagyon kifejezett és zamatos. A fajta elsősorban magas termőképessége miatt kedvelt, termései nagyjából 4–6 darabos fürtökben fejlődnek. Idegentermékenyülő. Porzófajtának bármely olyan mogyorófajta megfelel, amely a 'Gunslebert' fajtával egy időben virágzik. Kisebb kertekben és nagyobb gyümölcsösökben egyaránt ültethető. Magányos cserjeként, kompozíciók központi elemeként vagy sövényben is jól érvényesül. Termése csemegemogyoróként fogyasztható és a konyhában is felhasználható.

Termesztés: Melegebb, napos, az erős téli széltől védett termőhelyet válasszunk, ideális esetben alacsonyabb és középmagas fekvésben. A mogyoró a könnyű félárnyékot is elviseli, a termések jó beéréséhez és a rendszeres terméskötéshez azonban előnyösebb a teljes napsütés. Legjobban a mélyebb, közepesen kötött, vályog- vagy homokos vályogtalajokban fejlődik, amelyek kellő mennyiségű humuszt tartalmaznak, jól megtartják a nedvességet, de tartósan nem válnak pangó vizessé. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen lúgos vagy túlnedves talajon a növekedése romlik. Az ültetés tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) történik, amikor a talaj még meleg. Az egyes cserjéket egymástól körülbelül 3–4 m-re helyezzük el, alacsonyabb szabadon növő élősövényben 1–1,5 m-es tőtávolság is alkalmazható. Ültetés után ajánlott a gyökerek környezetébe jól érett komposztot keverni, a talajt faaprítékkal vagy kéreggel mulcsozni, és az első két idényben rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség kedvez a termések méretének és a bél minőségének. Fagytűrés szempontjából a mogyoró ellenálló, a jól begyökeresedett növények nagyjából −25 és −28 °C közötti lehűlést is elviselnek, csak a kora tavaszi virágzás lehet érzékeny a késői fagyokra. A cserje legjobban a két- és hároméves vesszőkön terem, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázvessző megtartására irányul. Az elöregedett vagy túlzottan sűrítő vesszőket kora tavasszal távolítjuk el. A betegségek és kártevők közül szórványosan levéltetvek, ormányosbogarak vagy a termések fúrólégylárvák okozta kártétele fordulhat elő. A kockázat időben végzett szedéssel, a sérült termések megsemmisítésével és a természetes ellenségek támogatásával csökkenthető. Kerti kompozícióban a mogyoró a haszonkert magányos cserjéjeként, ehető élősövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribizlivel társítva érvényesül, ahol az ültetés stabil, hosszú életű vázát alkotja.

Bővebben: A mogyorócserjék termesztési útmutatója

Szerző: Nikol | Revízió: 5.6. 2026