Közönséges mogyoró 'Mortarella' Corylus avellana 'Mortarella'

Termék részletes leírása

Közönséges mogyoró 'Mortarella' - Olasz eredetű, idegentermékenyülő fajta, amely a nagyon bőtermő gyümölcstermő cserjék közé tartozik, és kiváló minőségű béléért becsülik. Korai-középkorai érésű (augusztus végétől szeptember elejéig). Közepesen erős növekedésű, kifejlett korában 3–4 méter magasra nő. Felállóbb, kevésbé szétterülő, jól elágazó cserjét nevel, amely metszéssel könnyen alakítható és fenntartható. Levelei egészségesek, közepes méretűek, oválisak, sötétzöldek, szélük finoman fűrészes, és a teljes tenyészidőszakban megbízhatóan borítják a hajtásokat. Tavasszal sok feltűnés nélküli virágot hoz, a nyíló porzós barkák megbízhatóan vonzzák a méheket és más beporzókat. Betakarításkor közepes méretű, hosszúkás, vékony héjú mogyorót szüretelhetünk. A bél kemény, sima, kitűnő, nagyon finom és ízletes. Megfelelő tárolás mellett frissen sokáig eláll. A fajta érdekessége a rendkívül magas és rendszeres termőképesség, valamint az, hogy bele ideális alakú az ipari és házi feldolgozáshoz, és könnyen hámozható. Kertekben és gyümölcsösökben friss fogyasztásra, cukrászati termékekhez vagy haszonnövényként szoliterként is jól hasznosítható.

Termesztés: Melegebb, napos, ideális esetben alacsonyabb és közepes fekvésű termőhelyet válasszunk, amely védett az erős téli szelektől. A mogyoró az enyhe félárnyékot is elviseli, a termés jó beéréséhez és a rendszeres terméskötéshez azonban a teljes napfény kedvezőbb. Legjobban a mélyebb, közepesen kötött, vályog- vagy homokos vályogtalajokon fejlődik, amelyek kellő humuszt tartalmaznak, jól megtartják a nedvességet, de tartósan nem válnak pangó vizessé. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen lúgos vagy túlnedves talajon növekedése romlik. Ültetése tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) történik, amikor a talaj még meleg. Az egyes cserjéket egymástól mintegy 3–4 m-re ültetjük, alacsonyabb szabadon növő sövényeknél 1–1,5 m-es tőtávolság is alkalmazható. Ültetés után ajánlott a gyökerek köré jól érett komposztot keverni, a talajt faaprítékkal vagy kéreggel mulcsozni, és az első két szezonban rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség a termés méretét és a bél minőségét is javítja. Fagytűrés szempontjából a mogyorók ellenállók, a jól begyökeresedett növények mintegy −25 és −28 °C közötti lehűlést is elviselnek, csak a korai tavaszi virágzás érzékenyebb a késői fagyokra. A cserje legjobban a két- és hároméves vesszőkön terem, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázágat adó hajtás megtartására irányul. Az elöregedett vagy túlságosan sűrítő hajtásokat kora tavasszal távolítjuk el. A betegségek és kártevők közül szórványosan levéltetvek, ormányosbogarak vagy a terméseket károsító dióburok-fúrólégy lárvái jelenhetnek meg. A kockázat a károsodott termések időben történő összegyűjtésével és megsemmisítésével, valamint a természetes ellenségek támogatásával csökkenthető. Kertkompozícióban a mogyoró szoliterként a haszonkertben, ehető sövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribizlivel társítva is megállja a helyét, ahol stabil, hosszú életű vázat ad az ültetésnek.

 Bővebben: Útmutató a közönséges mogyoró termesztéséhez

Szerző: Kamila | Revízió: 27. 8. 2026