Közönséges mogyoró 'Nottingham' Corylus avellana 'Nottingham'

Termék részletes leírása

Közönséges mogyoró 'Nottingham' - a közönséges mogyoró elsősorban a terméséért termesztett fajtája. Szétterülő, közepesen erős növekedésű cserje, amely 3-4 m magasra és 2-3 m szélesre nő. Levelei tojásdadok, csipkés szélűek, a fajra jellemzőek, ősszel megsárgulnak. Termése viszonylag kemény héjú makk. A bél és a héj aránya kedvező, a termések jól tisztíthatók. A bél tömör, jellegzetes mogyoróízű. Általában nyár végétől őszig érik, az idényjárástól függően szeptembertől szedhető. A fajta önbeporzó, így a terméshozáshoz egyetlen cserje is elegendő. Fagytűrő, minden termőtájon termeszthető. Viszonylag kompakt növekedésének köszönhetően kisebb kertekben és nagyobb ültetvényekben is helyet kaphat. Szoliterként, csoportok közepén vagy sövényben is jól mutat. Termése csemegemogyoróként fogyasztható és a konyhában is felhasználható.

Termesztés: Melegebb, napos, ideális esetben alacsonyabb és közepes fekvésű, az erős téli széltől védett termőhelyet válasszunk. A mogyoró a könnyű félárnyékot is elviseli, a termés jó beéréséhez és a rendszeres terméskötéshez azonban a teljes napsütés előnyösebb. Legjobban a mély, középkötött vályog- és homokos vályogtalajokban fejlődik, amelyek elegendő humuszt tartalmaznak, jól megtartják a nedvességet, de tartósan nem válnak pangó vizessé. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen meszes vagy túlnedves talajon a növekedés romlik. Ültetése tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) történik, amikor a talaj még meleg. Az egyes cserjéket egymástól kb. 3–4 m-re ültetjük, alacsonyabb szabadon növő élősövénynél 1–1,5 m-es tőtávolság is alkalmazható. Ültetés után ajánlott a gyökerek köré jól érett komposztot keverni, a talajt faaprítékkal vagy fenyőkéreggel takarni, és az első két idényben rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség a termés méretét és a bél minőségét is javítja. Fagytűrés szempontjából a mogyoró ellenálló, a jól begyökeresedett növények kb. −25 és −28 °C közötti lehűlést is elviselnek, csak a korai tavaszi virágzás érzékenyebb a késői fagyokra. A cserje leginkább a két- és hároméves vesszőkön terem, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázvessző megtartására irányul, az elöregedett vagy túlságosan sűrítő hajtásokat kora tavasszal távolítjuk el. A kártevők közül szórványosan levéltetvek, eszelények, illetve a termést károsító ormányos lárvák jelenhetnek meg, a kockázatot a termés időben történő betakarítása, a károsodott termések megsemmisítése és a természetes ellenségek támogatása csökkenti. A kertben a mogyoró szoliterként a haszonkertben, ehető élősövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribiszkével társítva is érvényesül, ahol az ültetés stabil, hosszú életű vázát alkotja.

Bővebben: Útmutató a bokros mogyorók termesztéséhez

Szerző: Lucie | Revízió: 6.12. 2025