Közönséges mogyoró 'Rode Zellernoot' Corylus avellana 'Rode Zellernoot'

Termék részletes leírása

Közönséges mogyoró 'Rode Zellernoot' - értékes európai fajta, amely magas haszonértéket kifejező díszhatással ötvöz. A cserje felálló vagy enyhén szétterülő habitusú, kifejlett korában 3–4 méter magasra és mintegy 3 méter szélesre nő. Fő ismertetőjegye a lombja: levelei mélybíbor árnyalatban fakadnak, sötét színüket a tenyészidő során is megőrzik, ami megkülönbözteti a mogyoró szokásos formájától. Kora tavasszal, még a lombfakadás előtt díszes barkák jelennek meg az ágakon, amelyek fontos virágporforrást jelentenek a beporzó rovarok számára. Termései közepes vagy nagy méretű, gömbölyű mogyorók, amelyeket jellegzetes, finoman fogazott, vöröses kupacs borít. A belük ízletes, aromás, és nagy arányban tartalmaz telítetlen zsírsavakat, növényi fehérjéket, B-vitaminokat és ásványi anyagokat, például magnéziumot, káliumot és kalciumot, amelyek hozzájárulnak a szervezet vitalitásához. A fajta idegentermékenyülő, a bő termés eléréséhez a közelébe más mogyorófajta ültetése ajánlott, például a 'Webb's Prize Cob'. A kertben szoliterként vagy szabadon növő, laza sövények részeként is jól alkalmazható.

Termesztés: A közönséges mogyoró napos vagy félárnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban. A mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő és tápanyagdús talajt kedveli, ideális esetben semleges vagy enyhén lúgos kémhatással (pH 6,0–7,5). Viszonylag alkalmazkodóképes, a gyengébb minőségű talajokat is elviseli, a tartósan vizenyős termőhelyet azonban nem tűri. Az öntözés főként az ültetés után és a hosszan tartó aszály idején fontos, különösen a terméskötődés időszakában. A trágyázás nem szükséges, de a tavaszi komposztadag serkenti a növekedést és a termőképességet. Teljesen fagytűrő, általában –30 °C-ig, és igen ellenálló. Korai virágzását azonban az erős fagyok károsíthatják, ami befolyásolja a termést. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló, de kártevők, például a mogyoróormányos megtámadhatják. A jobb termés érdekében több fajta ültetése ajánlott a kölcsönös beporzás miatt. A metszés fontos. Ennek során az idősebb ágakat ifjítjuk, és eltávolítjuk a fölösleges sarjakat, hogy a bokor szellős és termőképes maradjon. A legalkalmasabb időpont a betakarítás után vagy kora tavasszal van.

Bővebben: Útmutató a cserjés mogyorók termesztéséhez

Szerző: Nikol | Revízió: 9.6. 2026