Közönséges mogyoró 'Syrena' Corylus avellana 'Syrena'

Termék részletes leírása

Közönséges mogyoró 'Syrena' - lengyel eredetű, idegentermékenyülő fajta, amely a kedvelt dísz- és gyümölcstermő cserjék közé tartozik, dekoratív vörös lombjáért és ízletes terméséért becsülik. Korán-középkorán érik (augusztus végétől szeptember elejéig). Közepes növekedésű, kifejlett korában 3–4 méter magas, felálló, enyhén terebélyes, jól elágazó cserjét nevel, amely metszéssel könnyen formálható és fenntartható. Levelei egészségesek, közepes méretűek, oválisak, tavasszal és nyáron feltűnő sötétvörös-borvörös színűek, a szezon során sötét zöldesbarnára váltanak, és végig megbízhatóan borítják a hajtásokat. Tavasszal számtalan apró, jelentéktelen virágot hoz, a nyíló porzós barkák pedig megbízhatóan vonzzák a méheket és más beporzókat. Betakarításkor közepes méretű, hosszúkás, sötét kupacsú mogyorókat szedünk. A mag (bél) kemény, nagyon ízletes, kellemes, édeskés zamatú. Megfelelő tárolás mellett frissen sokáig eltartható. A fajta különlegessége a bíbor lombnak köszönhető magas díszértéke, amely kiváló szoliterré teszi a kertekben. Kertekben és gyümölcsösökben friss fogyasztásra, sövénybe vagy színes díszszoliterként használható.

Termesztés: Melegebb, napos, ideálisan alacsonyabb és közepes fekvésű, az erős téli széltől védett termőhelyet válasszunk. A mogyoró a könnyű félárnyékot is elviseli, a termés jó beérése és a rendszeres terméskötés szempontjából azonban a teljes napfény előnyösebb. Legjobban a mélyebb, közepesen kötött, vályog-homokos vályog, humuszban gazdag talajokon fejlődik, amelyek jól tartják a nedvességet, de tartósan nem vizenyősek. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen meszes vagy túlnedves talajon a növekedés romlik. Az ültetés tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) történik, amikor a talaj még meleg. Az egyes cserjéket egymástól körülbelül 3–4 m-re ültetjük, alacsonyabb, szabadon növő sövénynél 1–1,5 m-es tőtávolság is alkalmazható. Ültetés után ajánlott jól érett komposztot bedolgozni a gyökerek köré, a talajt faaprítékkal vagy fenyőkéreggel mulcsozni, és az első két szezonban rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség a termésméretet és a bél minőségét is javítja. Fagytűrés szempontjából a mogyorók ellenállók, a jól begyökeresedett növények körülbelül −25 és −28 °C közötti lehűlést is elviselnek, csak a korai tavaszi virágzás lehet érzékeny a késői fagyokra. A cserje a két- és hároméves vesszőkön terem a legjobban, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázágszerű hajtás megtartására irányul, az elöregedett vagy túlzottan sűrítő hajtásokat kora tavasszal távolítjuk el. A kártevők és betegségek közül elvétve levéltetvek, ormányosok vagy a termést károsító dióburok-fúrólégy lárvái jelenhetnek meg, a kockázat a sérült termések időben történő összegyűjtésével és megsemmisítésével, valamint a természetes ragadozók támogatásával csökkenthető. A kertkompozícióban a mogyoró szoliterként a haszonkertben, ehető sövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribizlivel társítva érvényesül, ahol stabil, hosszú életű vázat ad az ültetésnek. 

További információ: Útmutató a bokros mogyorók termesztéséhez

Szerző: Kamila | Revízió: 27. 8. 2026