Közönséges mogyoró 'Webbova' - konténeres Corylus avellana 'Webb'

Termék részletes leírása

Közönséges mogyoró 'Webbova' - részben önbeporzó, Angliából származó fajta. A 'Webbova' fajtát a kereskedelemben gyakran 'Webb’s Prize Cob' néven is kínálják, és a 19. századi hagyományos angol szelekciók közé tartozik, amelyek Thomas Webb nemesítő nevéhez kötődnek. A kertben sűrű, jól elágazó cserjét nevel, amely általában 5–10 év alatt nagyjából 2,5–4 m magasra és ugyanilyen szélesre nő. Levelei széles tojásdadok vagy szív alakúak, tapintásra érdesek, középzöldek, ősszel gyakran megsárgulnak. Kora tavasszal, többnyire februárban és márciusban sárga vagy sárgásbarna porzós barkák csüngenek az ágakon, míg az apró termős virágok feltűnés nélküliek maradnak, a beporzás szél útján történik. A termések szeptembertől érnek, nagyobbak, hosszúkás hengeresek vagy lapítottak, gyakran fürtökben ülnek, nagy belük jól kitölti a héjat. A mogyoró friss fogyasztásra, pörkölésre és sütéshez is alkalmas. A telítetlen zsírok, az E-vitamin és az ásványi anyagok, például a magnézium és a mangán természetes forrásai közé tartozik. A kiegyenlítettebb terméskötődés érdekében gyakran más mogyorófajtával társítják, például a 'Hallská obrovská', a 'Barcelonská', a 'Lombardská' vagy a 'Tonda di Romana' fajtával.

Termesztés: Melegebb, napos, az erős téli szelektől védett termőhelyet érdemes választani, ideálisan alacsonyabb és közepes fekvésben. A mogyoró a könnyű félárnyékot is elviseli, a termés jó beéréséhez és a rendszeres terméskötődéshez azonban a teljes napfény kedvezőbb. Legjobban a mélyebb, közepesen kötött, vályog vagy homokos vályog, humuszban gazdag talajokon fejlődik, amelyek jól megtartják a nedvességet, de tartósan nem maradnak vizesek. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen lúgos vagy túlnedves talajon a növekedés romlik. Ültetése tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) ajánlott, amikor a talaj még meleg. Az egyes cserjéket egymástól körülbelül 3–4 m-re ültetjük, alacsonyabb, szabadon növő sövényben 1–1,5 m-es tőtávolság is alkalmazható. Ültetés után jól érett komposztot ajánlott a gyökerek környezetébe dolgozni, a talajt aprítékkal vagy kéreggel takarni, és az első két idényben rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség a termés méretének és a bél minőségének is kedvez. Fagytűrés szempontjából a mogyoró ellenálló, a jól begyökeresedett növények nagyjából −25 és −28 °C közötti lehűlést is elviselnek, érzékenyebb csak a korai tavaszi virágzás a késői fagyokra. A cserje legjobban a két- és hároméves vesszőkön terem, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázvessző megtartására irányul, az elöregedett vagy túlságosan sűrítő hajtásokat kora tavasszal távolítjuk el. A betegségek és kártevők közül ritkán levéltetvek, ormányosbogarak vagy a termést károsító dióburok-fúrólégy lárvái jelenhetnek meg, a kockázatot a sérült termések időben történő összegyűjtése és megsemmisítése, valamint a természetes ragadozók támogatása csökkenti. A kertben a mogyoró szoliterként a haszonkertben, ehető sövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribizlivel társítva érvényesül, ahol stabil, hosszú életű vázát adja az ültetésnek.

Bővebben: Útmutató a bokormogyorók termesztéséhez

Szerző: Nikol | Revízió: 9.6. 2026