Liliomfa 'Pegasus' Magnolia 'Pegasus'

Termék részletes leírása

Liliomfa 'Pegasus' - a fajtát a délnyugat-angliai Trengwainton Gardensben nemesítették. Nevét Roy Lancaster dendrológustól kapta, később az RHS Award of Garden Merit elismerést is elnyerte. Többtörzsű cserjeként vagy kisebb faként nő, erős hajtásokkal és szabályos elágazással. Fokozatosan széles, terebélyes koronát fejleszt, amely különösen szoliterként érvényesül terasz mellett, előkertben vagy gyepfelületen. Hazai viszonyok között többnyire 3–5 m magasra és 4–6 m szélesre nő, nagyon kedvező mikroklímában ennél nagyobb is lehet. Márciusban és áprilisban, lombfakadás előtt nyílnak felálló, keskeny tulipán alakú, mintegy 10 cm hosszú virágai. A lepellevelek feszesek, krémfehérek, tövükön finom rózsás-bíbor árnyalattal, és a virágok gyakran enyhén illatosak. Tisztán hatnak a sötét tűlevelűek, az örökzöld rododendronok és a savanyú talajt kedvelő csarabok társaságában, de fehér és kék hagymás növényekkel is. Ilyen környezetben virágporukkal a korán repülő rovaroknak is táplálékot nyújtanak. Levelei tojás alakúak, középzöldek, szétdörzsölve finom ánizsillatúak lehetnek. Ősszel henger alakú terméságazatok jelenhetnek meg mélyvörös magvakkal, amelyek újabb apró díszt adnak a cserjének.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos, hideg szelektől védett termőhelyet igényelnek. Legjobban ott fejlődnek, ahol elegendő fényt kapnak, de a mikroklíma nyugodt. A mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő és egyenletesen nedves talajt kedvelik, ideális esetben enyhén savanyú kémhatással (pH 5,0–6,5). A meszes, kötött és túlnedvesedő talajt nem viselik el. A fakéreggel vagy lombkomposzttal végzett mulcsozás nagyon fontos, mert gyökérzetük sekélyen helyezkedik el. Az öntözés főleg az ültetést követő első években és aszályos időszakban döntő fontosságú. A liliomfák rosszul tűrik a kiszáradást, különösen nyáron. A trágyázás legyen mértékletes, tavasszal elegendő a komposzt vagy a savanyú talajt kedvelő fás szárúaknak szánt trágya. A túlzott nitrogénadagolás a levélnövekedést serkenti a virágzás rovására. A legtöbb liliomfa jól fagytűrő, általában –20 és –25 °C között, egyes fajok ennél is jobban. Nem a téli fagyok jelentenek gondot, hanem a tavaszi késői fagyok, amelyek károsíthatják a virágokat. A fiatal növényeket télen ajánlott mulccsal védeni. Általában egészségesek és ellenállók, betegségek és kártevők csak kivételesen jelentkeznek. A leggyakoribb problémák a nem megfelelő talajjal függnek össze (klorózis meszes talajon, a gyökerek szárazság okozta károsodása). Metszést nem igényelnek, és rosszul is tűrik. Csak a száraz vagy sérült ágak enyhe eltávolítása ajánlott, legjobban röviddel a virágzás után. Az erős vagy ismételt metszés csökkentheti a virágzást.

Bővebben: A liliomfák termesztési útmutatója 

Szerző: Nikol | Revízió: 16.1. 2026