Liliomfa 'Venus' Magnolia 'Venus'

Termék részletes leírása

Liliomfa 'Venus' - Európában nemesített modern liliomfahibrid, amelyet a 'Pickard’s Ruby' × 'Black Tulip' keresztezéseként tartanak számon (M. Gottschalk). A 21. század második évtizedében került szélesebb körű forgalomba. Az újabb európai szelekciók közé sorolják, amelyeket szilárd növekedési formájuk és nagy virágaik miatt értékelnek. Felálló vagy széles piramis alakú koronát nevel erős vezérhajtással. Hazai viszonyok között általában mintegy 4–6 m magasra és 2,5–3,5 m szélesre nő. Áprilisban és májusban a még lombtalan ágakon nyílnak nagy, kehely alakú, 15–20 cm-es virágai, amelyek kívül bíboros rózsaszínek vagy ibolyás rózsaszínek, belül fehérek. A fő virágzási hullám után melegebb években nyáron egy-egy világosabb virág is megjelenhet. A virágok enyhén illatosak, és a méhek, valamint a poszméhek is látogathatják. Virágzás után hajtanak ki elliptikus vagy széles tojásdad levelei. Ezek kezdetben gyakran bronzos színűek, később mélyzöldek, ősszel megsárgulnak és lehullanak. Tövist nem nevel, és a szokásos kerti felhasználás során nem tekintik mérgezőnek. Szoliterként mutatós a gyepben és a terasz mellett. Jól társítható rododendronokkal, japán azáleákkal és babérhangákkal, illetve tavaszi hagymás növényekkel, ahol a rózsaszín virág meleg fényként hat a még csupasz ágak között.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos, hideg szelektől védett termőhelyet igényel. Ott fejlődik a legjobban, ahol elegendő fényt kap, a mikroklíma pedig nyugodt. A mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő és egyenletesen nedves talajt kedveli, ideális esetben az enyhén savanyút (pH 5,0–6,5). Nem tűri a meszes, kötött és túlnedvesedő talajt. A kéreggel vagy lombkomposzttal végzett talajtakarás nagyon fontos, mert gyökérzete sekély. Az öntözés főleg az ültetést követő első években és aszály idején kulcsfontosságú. A liliomfák rosszul viselik a kiszáradást, különösen nyáron. A trágyázás legyen mértékletes – tavasszal elegendő komposzt vagy savanyú talajt kedvelő fás szárúaknak való trágya. A túlzott nitrogénadagolás a levelek növekedését serkenti a virágzás rovására. A legtöbb liliomfa jól tűri a fagyot, általában –20 és –25 °C-ig, egyes fajok még ennél is jobban. Nem a téli fagyok jelentenek gondot, hanem a késő tavaszi fagyok, amelyek károsíthatják a virágokat. A fiatal növényeket télen érdemes talajtakarással védeni. Általában egészségesek és ellenállók, betegségek és kártevők csak kivételesen jelentkeznek. A leggyakoribb problémák a nem megfelelő talajjal függenek össze: meszes talajon klorózis lép fel, szárazságban a gyökerek károsodnak. Metszésre nincs szükség, és a liliomfák rosszul is viselik. Csak a száraz vagy sérült ágakat távolítjuk el óvatosan, lehetőleg röviddel virágzás után. Az erős vagy ismételt metszés csökkentheti a virágzást.

Bővebben: Útmutató a liliomfák termesztéséhez 

Szerző: Nikol | Revízió: 16.1. 2026