Mogyoró 'Fertile de Coutard' Corylus 'Fertile de Coutard'

Termék részletes leírása

Mogyoró 'Fertile de Coutard' - francia eredetű, idegentermékenyülő fajta, amely a legkedveltebb és legelterjedtebb gyümölcstermő cserjék közé tartozik, és bő, rendszeres terméséért becsülik. Középkorai időszakban érik (augusztus végétől szeptember elejéig). Közepes növekedésű, kifejlett korában mintegy 3–5 méter magasra nő, és terebélyes, sűrű, jól elágazó cserjét nevel, amely metszéssel könnyen formázható és fenntartható. Levelei egészségesek, közepes méretűek, oválisak, mélyzöldek, finoman fűrészes szélűek, és a teljes tenyészidőszakban megbízhatóan borítják a hajtásokat. Tavasszal számos jelentéktelen virággal virágzik, a nyíló porzós barkák pedig megbízhatóan vonzzák a méheket és más beporzókat. Betakarításkor nagy, gömbölyű, szilárd burokban ülő mogyorókat szüretelünk. A bél kemény, nagyon ízletes, kellemesen édeskés ízű. Megfelelő tárolás mellett frissen is sokáig eláll. A fajta különlegessége kiváló fagytűrése és a minőségi bél magas aránya. Kertekben és gyümölcsösökben friss fogyasztásra, cukrászati termékekhez vagy hasznos szoliterként alkalmazható.

Termesztés: Melegebb, napos, ideális esetben alacsonyabb és közepes fekvésű, az erős téli széltől védett termőhelyet válasszunk. A mogyoró a világos félárnyékot is elviseli, a termés jó beéréséhez és a rendszeres terméskötéshez azonban előnyösebb a teljes napfény. Legjobban a mélyebb, közepesen kötött, vályog- vagy homokos vályogtalajokon fejlődik, amelyek elegendő humuszt tartalmaznak, jól megtartják a nedvességet, de tartósan nem maradnak vizenyősek. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen lúgos vagy túlnedves talajon a növekedés romlik. Az ültetés tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) történik, amikor a talaj még meleg. Az egyes cserjéket egymástól körülbelül 3–4 m-re helyezzük el, alacsonyabb, szabadon növő sövényeknél 1–1,5 m-es tőtávolság is alkalmazható. Ültetés után ajánlott a gyökerek környékébe jól érett komposztot bedolgozni, a talajt faaprítékkal vagy kéreggel takarni, és az első két idényben rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség elősegíti a termés méretét és a bél minőségét. Fagytűrés szempontjából a mogyorók ellenállók, a jól begyökeresedett növények körülbelül −25 és −28 °C közötti lehűlést is elviselnek, érzékenyebb csak a korai tavaszi virágzás a késői fagyokkal szemben. A cserje leginkább a két- és hároméves vesszőkön terem, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázágszerű hajtás megtartására irányul, az elöregedett vagy túlzottan sűrítő hajtásokat kora tavasszal távolítjuk el. A kártevők és betegségek közül szórványosan levéltetvek, ormányosbogarak vagy a dióburok-fúrólégy lárváinak termést károsító fertőzése jelentkezhet, a kockázat a sérült termések időben történő összegyűjtésével és megsemmisítésével, valamint a természetes ragadozók támogatásával csökkenthető. A kerti kompozícióban a mogyoró szoliterként a haszonkertben, ehető élősövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribizlivel társítva alkalmazható, ahol az ültetés stabil, hosszú életű vázát alkotja.

Bővebben: Útmutató a bokros mogyorók termesztéséhez

Szerző: Kamila | Revízió: 27. 8. 2026