Mogyoró 'Pallage' Corylus avellana 'Pallage'

Termék részletes leírása

Mogyoró 'Pallage' - olasz eredetű, idegentermékenyülő fajta, amely a kiváló minőségű terméséért értékelt, bőven termő gyümölcstermő cserjék közé tartozik. Középérésű, termése szeptember folyamán érik. Közepesen erős növekedésű, kifejlett korában körülbelül 3–4 méter magasra nő, és áttekinthető, enyhén szétterülő, jól elágazó bokrot nevel, amely metszéssel könnyen formálható és fenntartható. Levelei egészségesek, közepes méretűek, oválisak, mélyzöld színűek, finoman fűrészes szélűek, és a teljes tenyészidőszak alatt megbízhatóan borítják a hajtásokat. Tavasszal rengeteg jelentéktelen virágot hoz, a nyíló porzós barkák pedig megbízhatóan vonzzák a méheket és más beporzókat. Betakarításkor közepes méretű, kemény héjú terméseket szüretelhetünk. A bél kemény, nagyon ízletes, kellemesen édeskés zamatú. Megfelelő tárolás mellett frissen is sokáig eláll. A fajta különlegessége a megbízhatósága és a különböző termesztési körülményekhez való kiváló alkalmazkodóképessége. Kertekben és gyümölcsösökben friss fogyasztásra, cukrászati termékekhez vagy haszonnövényként, szoliterként is jól hasznosítható.

Termesztés: Melegebb, napos termőhelyet válasszunk, ideális esetben alacsonyabb és közepes fekvésben, az erős téli szelektől védve. A mogyoró a világos félárnyékot is elviseli, a termések jó beéréséhez és a rendszeres terméskötődéshez azonban a teljes napfény kedvezőbb. Legjobban a mélyebb, közepesen kötött, vályog- és homokos vályogtalajokon fejlődik, amelyek elegendő humuszt tartalmaznak, jól megtartják a nedvességet, de tartósan nem válnak vizenyőssé. Az optimális pH 6–7 körül van, erősen lúgos vagy túlzottan nedves talajon a növekedés romlik. Ültetése tavasszal (március–április) vagy ősszel (október–november) történik, amikor a talaj még meleg. Az egyes bokrokat egymástól körülbelül 3–4 m távolságra ültetjük, alacsonyabb, szabadon növő sövényhez 1–1,5 m-es tőtávolság is alkalmazható. Ültetés után ajánlott a gyökerek környékére jól érett komposztot bedolgozni, a talajt faaprítékkal vagy fakéreggel mulcsozni, és az első két évben rendszeres öntözést biztosítani. A mogyoró sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a nyári szárazságra. Az egyenletes talajnedvesség a termés méretét és a bél minőségét egyaránt javítja. Fagytűrés szempontjából a mogyorók ellenállók, a jól begyökeresedett növények körülbelül −25 és −28 °C közötti lehűlést is elviselnek, csak a korai tavaszi virágzás érzékenyebb a késői fagyokra. A bokor a két- és hároméves vesszőkön terem a legjobban, ezért a metszés a folyamatos ifjításra és 6–8 erősebb vázágszerű hajtás megtartására irányul, az elöregedett vagy a bokrot túlságosan besűrítő hajtásokat kora tavasszal távolítjuk el. A betegségek és kártevők közül ritkán levéltetvek, ormányosbogarak vagy a termést károsító dióburok-fúrólégy lárvái jelenhetnek meg, a kockázatot a sérült termések időben történő összegyűjtése és megsemmisítése, valamint a természetes ellenségek támogatása csökkenti. A kertben a mogyoró szoliterként a haszonkertben, ehető sövényben vagy más gyümölcstermő cserjékkel, például fanyarkával, homoktövissel vagy ribizlivel társítva érvényesül, ahol stabil, hosszú életű vázat ad az ültetésnek.

Bővebben: Útmutató a bokros mogyorók termesztéséhez

Szerző: Kamila | Revízió: 27. 8. 2026