Oszlopos almafa 'Slima' Malus domestica 'Slima'

Termék részletes leírása

Oszlopos almafa 'Slima'  - modern, téli érésű oszlopos fajta, amelyet kis területeken folytatott intenzív gyümölcstermesztésre és szűk helyű kertekbe nemesítettek. A fa szigorúan függőlegesen nő, keskeny, tömör habitust alakít ki, kifejlett korában 2,5–3,0 méter magasra és csupán 0,4–0,5 méter szélesre nő. A rövid termővesszők sűrűn körülölelik a központi törzset, és minimálisra csökkentik a hosszú oldalhajtások képződését. Levelei közepes méretűek, oválisak, mélyzöldek, finoman csipkés szélűek. Május folyamán a törzsön rózsásfehér, kellemesen illatos, 4 cm átmérőjű virágok sűrű ernyősfürtjei jelennek meg, amelyek kiváló méhlegelőt nyújtanak és vonzzák a beporzókat. Termései közepesen nagyok vagy nagyok, gömb alakúak, sima, fényes héjúak. A sárgászöld alapszínt éréskor nagyrészt mutatós, élénkpiros csíkozás és pirosság fedi. Krémszínű húsa kemény, ropogós állományú és nagyon lédús. Íze telt, üdítő, harmonikusan édes-savanykás, finom gyümölcsös felhanggal. Az alma gazdag C-vitaminban, pektinekben, gyümölcssavakban és antioxidánsokban. Szedési érettsége szeptember végén, október elején következik be, fogyasztási érettségét rövid tárolás után novemberben éri el, megfelelő hűvös tárolás mellett frissességét januárig megőrzi. A kertben ideálisan társítható más oszlopos gyümölcsfajokkal, vagy díszes szoliterként ültethető kültéri edényekbe.

Termesztés: Teljes napfényes termőhelyet igényel, amelyet kellően védeni kell az erős széllökésektől. Ültetéséhez mély, humuszos, középkötött, jó vízáteresztő vályogtalaj szükséges, amely kiegyensúlyozott nedvességet képes tartani, tartós pangó víz kialakulása nélkül. Az optimális talajkémhatás enyhén savanyú vagy semleges, pH 6,0–6,8 közötti. A szabadgyökerű facsemeték ültetése tavasszal, márciustól áprilisig, illetve ősszel, októbertől novemberig, a tartós fagyok beállta előtt történik, a konténeres növények pedig korlátozás nélkül a teljes tenyészidőszakban ültethetők. Szabadföldi ültetésnél a sorban álló törzsek között szigorúan 0,6–0,8 méteres tőtávolságot kell tartani. Edényes termesztéshez legalább 30 literes, stabil konténert kell választani, amelynek aljára duzzasztott agyagból vagy kavicsból álló drénréteg kerül. Közvetlenül az ültetés után a facsemetét erős támkaróhoz kötjük. Az ültetés utáni nagyon fontos lépés az ültetési metszés, amely kulcsfontosságú a korona helyes kialakításához, valamint a föld feletti rész és a gyökérzet arányának kiegyensúlyozásához. A szabadgyökerű facsemetéknél a vezérhajtást a legfelső oldalrügy felett körülbelül 20–30 centiméteresre kurtítjuk, az esetleges oldalhajtásokat 2–3 rügyre vágjuk vissza, hogy elősegítsük az erős központi törzs növekedését. Ezt bőséges öntözés követi, a rendszeres vízellátást az ültetést követő első év során végig, továbbá a nyári kánikulában és a termések intenzív növekedésének idején biztosítani kell. E fajták fagytűrése kifejlett korban eléri a -25 °C-ot. Cserépben nevelve a tél beállta előtt az egész edényt jutába, buborékfóliába vagy polisztirolba csomagoljuk, és szélvédett helyre állítjuk. 

Bővebben: Almafák termesztési útmutatója