Ringló 'Althanova' Prunus domestica subsp. italica 'Althanova'

Termék részletes leírása

Ringló 'Althanova' - a hagyományos közép-európai ringlók közé tartozik, 'Reine Claude d'Althan' néven is elterjedt. A gyakorlatban a Kolín melletti Svojšice környéki termesztéshez és az Althan grófi család nevéhez kötik, ahonnan a fajta a 19. században terjedt el a kertekben és gyümölcsösökben. Közepes növekedésű, terebélyesebb koronájú fát nevel, amely kifejlett korában az alanytól és a metszéstől függően körülbelül 4–6 m magas és 3–5 m széles. Áprilistól májusig fehér virágokkal virít, amelyek virágport és nektárt kínálnak a korai beporzó rovaroknak. Termése augusztus második felében érik, nagy és gömbölyű, héja vörösesibolya-bordó, finom hamvas bevonattal, közepesen vastag. Húsa aranysárga, keményebb, nagyon lédús, édeskés-savanykás és enyhén aromás, a magja általában jól válik. Csemegegyümölcsként, süteményekbe és befőzésre egyaránt kiváló. Termése természetes módon pektint, szerves savakat és ásványi anyagokat tartalmaz, ami az otthoni feldolgozás során különösen értékes. A termést augusztus második felében szüreteljük, fogyasztási érettségét szeptember elején éri el. Mivel idegentermékenyülő fajta, a beporzáshoz azonos időben virágzó másik ringlófajta szükséges, például az Oullins-i ringló. Nedves időben a gyümölcsök felrepedhetnek, majd rothadásnak indulhatnak, a betegségek közül a szilvahimlőt is figyelni kell, amellyel szemben a fajta toleráns.

Termesztés: A mély, középkötött vagy vályogos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő, ugyanakkor a nedvességet megfelelően megtartó talajokat kedveli, az optimális talajreakció semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok számára a tartósan vizenyős, tömörödött, illetve a szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. Termőhelye legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Tavasztól őszig ültethető, és elegendő helyet kell biztosítani a gyökérzetnek és a koronának is. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a vegetáció megindulása előtt és virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával. A szilvafélék metszését főként szüret után végezzük: ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafélék többnyire fagytűrők, a fiatal facsemeték törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Szerző: Kristýna | Revízió: 21.01. 2026

Bővebben:  Útmutató a szilvafélék termesztéséhez